A Nagykanizsai Polgári Egyesület február 26-án, kedden 17.30-kor a Halis István Városi Könyvtárban emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól. A Litván Köztársaság nagykövete, Darius Jonas Semaška mond beszédet, és átadja az „Ellenállni sohsem reménytelen” középiskolás vetélkedõ helyezettjeinek a díjakat. A kilencéves litván ellenállásról szóló kiállítás eddig a rendezvényig tekinthetõ meg a könyvtárban.

2005. májusában Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt föl Szájer József, gondolatai a közelgõ emléknap jelentõségére is rámutatnak:  „… Európa nemzetei számára mást és mást hozott a háború vége. Szerencsésebb nemzetek számára hosszú szenvedésnek, mérhetetlen pusztulásnak lett vége 60 éve. Azonban Európa másik felére egy újabb gonosz diktatúra következett nem kevesebb szenvedéssel és pusztulással.”

„Két éjszaka – nappal nélkül.” Megszállás után megszállás – függetlenség nélkül. Emberellenes diktatúra után emberellenes diktatúra – szabadság nélkül.
Aki kiszabadítja az ártatlan rabot a zárkából, majd becsukja egy másikba, az nem szabadító, hanem börtönõr. S a rab nem úgy néz rá, mint aki õt kiszabadította, hanem úgy, mint arra, aki elvette a szabadságát.
Fél évszázadon keresztül mi, Európa népei, két oldalról néztük a falat, a minket kettéosztó szögesdrótot. Tûrtük a tûrhetetlent, a felszabadítás után nem távozott szovjet Vörös Hadsereg által meghonosított rendszert, a „haladó” szocialista eszme nevében elkövetett népirtást, osztály- és nemzeti alapú tisztogatásokat…

A nácizmust 60 éve közös erõvel legyõzték Európa népei. Hitlerrõl nem neveznek el tereket, és nem emelnek szobrot a náci gyilkosoknak. Fél évszázaddal késõbb a Szovjetunió és a kommunista rezsim is összeomlott. „De a „bukott rendszer örökösei” ma tiszteletet követelõ, sima beszédû üzletemberek, „felelõs” politikusok. A szovjet megszállást újra felszabadulásként emlegetik. A kommunista diktatúra rémtetteirõl egyre kevesebbet akarnak hallani.”

P.J.