A Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség szerint nem követett el bûncselekményt, csupán drámapedagógiai eszközöket használt Egerváron az a rendõr, akit a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) korábbi állásfoglalásában súlyos alapjogsértés miatt marasztalt el.

 Pirger Csaba, a Zala Megyei Fõügyészség szóvivõje pénteken az MTI-nek elmondta: bûncselekmény hiányában utasította el a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség az ottani rendõrkapitány feljelentését; a rendõri vezetõ hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúját fogalmazta meg beosztottjával szemben.
Az egervári körzeti megbízott ellen egy szülõ fordult beadvánnyal a FRP-hez, arra hivatkozva, hogy a lányának osztályfõnöki órán "hamis" idézést adott át a település rendõre.
Az ügyészség a feljelentés elutasítását indokolva határozatában kifejti: a rendõr eljárása formálisan kimeríti a hivatali visszaélés egyes törvényi elemeit, de az egész eset tartalmát és az elõzményeket figyelembe véve megállapítható, hogy az nem visszaélés, hanem nevelési módszer. A történteket ezért nem büntetõjogi, hanem pedagógiai körben kell értékelni, "az alkalmazott pedagógiai módszer megítélése pedig nem tartozik a nyomozó ügyészség kompetenciájába" - idézte a szóvivõ.
Pirger Csaba hozzátette: közokirat-hamisítást sem követett el a rendõr, az általa készített idézés csak kellék volt, azt nem is bélyegezte le, viszont három felkiáltójellel arra ráírta, hogy "nem hiteles".
Szeptemberben az FRP - a megye és a település megnevezése nélkül - közleményt adott ki arról, hogy súlyos alapjogsértést követett el egy rendõr, mert egy telefonkészülék eltûnése kapcsán "hamis" idézést adott át két általános iskolai diáknak az osztályteremben.
A lopási esetet a tanulók az interneten is taglalták. A tanár arra kérte az iskolában korábban bûnmegelõzési órát tartó rendõrt, hogy hívja fel a diákok figyelmét arra: hasonló esetben akár rendõrségi eljárás is indítható ellenük.
Néhány nappal késõbb a rendõr megjelent az egyik tanórán és közölte, hogy az internetes portálon folytatott beszélgetés miatt rendõrségi eljárás indult és ennek keretében a tanulók tanúkénti meghallgatása válhat szükségessé. Azt is elmondta, hogy a telefon tulajdonosát és a készüléket "kölcsönvevõ" diákot gyanúsítottként fogja kihallgatni. Ennek nyomatékosítására készített egy idézéshez hasonlító iratot és azt a két érintett diáknak az órán át is adta.
A panasztestület közleményében az áll: az osztályfõnök csak néhány órával késõbb mondta meg a tanulónak, hogy nem kell bemennie a rendõrségre, az idézést csupán egy színjáték keretében, nevelési célzattal adták át neki.
Az FRP szerint a rendõr súlyos jogsértést követett el, amikor egy valós ügy iktatási számát felhasználva valótlan tartalmú hivatalos iratot állított ki és adott át a tanulónak, s megsértette a diák emberi méltóságát azzal, hogy kilátásba helyezte a tanuló büntetõjogi felelõsségre vonását. A testület álláspontja szerint a rendõr eljárása csorbította a diák becsületét, és a jó hírnévhez való jogát is sértette, magatartása alkalmas volt "a büntetõ igazságszolgáltatás komolyságába és a rendõrség megfelelõ mûködésébe vetett állampolgári bizalom megrendítésére" is.
Kenessey Tibor, az iskola igazgatója szeptemberben az MTI-nek azt mondta: szituációs játék keretében mutatták meg a nyolcadik osztályosoknak, hogy milyen következményekkel járhat egy lopás. Mint hozzátette, még azon az osztályfõnöki órán tájékoztatták a tanulókat arról, hogy nem valós ügyrõl van szó, hanem "egy életszerû helyzetrõl"; minden gyerek és szülõ tisztában volt ezzel.
Ketten kaptak a diákok közül állítólagos idézést, de csak egyikük édesanyja tett emiatt panaszt az iskolában, a másik gyerek szülei helyesnek tartották az iskolai eljárást.

MTI