„És hogyha majd a föld ölében végóránkat éljük, Isten kezében életünk, Õ megsegít reméljük!” A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem vendége volt Jesch Aladár okleveles gépészmérnök – geofizikus, október 14-én, Nagykanizsán a Halis István Városi Könyvtárban.

Ali bácsi 1922. január 18-án Budapesten született, Õ szereti kihangsúlyozni, hogy Budán. Kettõs anyanyelvû lett, mert gyermekkorában, a családban a német nyelv volt a meghatározóbb. A piarista gimnázium után a mûegyetemre iratkozott be és a viharos idõkben, 1944-ben Németországban, Drezdában fejezte be az egyetemet. Az egyetemi évek alatt két alkalommal a MAORT-nál dolgozik, mint gyakornok. 1945-ben a hazatérésüket követõen szintén a MAORT alkalmazottja lesz, mint gépészmérnök. A 40-es évek végén Franciaországból a társaság vásárolt egy Schlumberger mérõberendezést, amelynek az átvételét megkapja és ezzel a további életét meghatározza a geofizika. A szakmán belül részt vesz az eszközök és a mûszerek fejlesztésében, majd a magyar berendezések gyártásában. Rendszeresen ír elméleti és gyakorlati alkalmazásban hasznosuló tanulmányokat és cikkeket. Részt vesz a nemzetközi szakmai cikkek gyûjtésében és gondozásában.

Ír egyetemi jegyzetet és tanít a mûszaki egyetemen, rendszeresen fordít szakcikkeket. A középiskolában elkezd kosárlabdázni, majd az egyetemi válogatott tagja lesz és a világbajnokságon a negyedik helyezésig jutnak el. A családról nagyon nagy szeretettel mesélt, kedves feleségérõl, Gizella asszonyról, aki testnevelési egyetemet végzett tanár volt és gyermekeirõl, unokáról, valamint az ükunokákról. Jesch Aladár a történelem viharában, mint szakember nem könnyû úton, de emberhez méltó módon, magas önfegyelemmel élte életét szeretteivel és munkatársaival.
A vallomás értékû beszélgetésre sok neves szakember is eljött, akikkel valahol, valamilyen élethelyzetben együtt dolgozott, vagy tanított. Így dr. Paulik Dezsõ - geofizikus, dr. Megyeri Mihály - geofizikus, dr. Schall István – olajmérnök, dr. Szabó György – olajmérnök és felesége, Bihari László geofizikus és sok régi kolléga –ismerõs. Szlávik Tibor olajmérnök vezette a beszélgetést, amely egy csodálatos szakmai és emberi utat tett láthatóvá. Ali bácsi emberi szelídsége és szellemi frissessége lenyûgözte az érdeklõdõ közönséget. A beszélgetés végén az alábbi kérdés hangzott el: Egy ilyen hihetetlenül gazdag és tartalmas élet után, mit szeretnél üzenni a következõ nemzedéknek. A kérdésre a következõket válaszolta:
„A legfontosabb a becsületes emberhez méltó élet és a személyes példamutatás! Meg kell próbálni nem mások kárára élni, és a családdal a szeretet útján járni. A következõ nemzedék a szakértelmét folyamatosan fejlessze, mert nincs befejezett – kész munka, van valaminek a vége és annak a folytatása! Az, ami emberekkel kapcsolatos, mindig kellõ szeretetet és alázatot követel. Emberek sorsáról nagyon-nagy felelõsséggel szabad csak dönteni, mert egy rossz döntés emberi életeket tehet tönkre visszafordíthatatlanul.
A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem Szellemi Tanácsadó Testülete döntése értelmében két díjat adtunk át. A Magyar Mûveltség Díj új tulajdonosai: Jesch Aladár gépészmérnök – geofizikus (Budapest, 1922. január 18.), és Buda Ernõ gyémánt diplomás bányamérnök (Sopron – Bennbergbánya, 1921. június 23. – Nagykanizsa, 2005. február 8.). A díjakat Kiss László vegyészmérnök, a szabadegyetem egyik szervezõje, Udvardi Géza olajmérnök és Rajnai Miklós adták át.
Azt gondolom, hogy több megközelítésbõl is fontos sorozatot kezdtünk el, amely az átörökítést szolgálja. A tapasztalati mûveltséget csak élethelyzetben lehet megtanulni. Az idõs, tapasztalt – bölcs emberek gondolatai – tanácsai nélkül, sokszor lehet logikusnak látszó, de kivitelezhetetlen döntéseket hozni. Jesch Aladár eddigi élete példaértékû. Szeretnénk, ha sokáig közöttünk tevékenykedne, és jótékony tanácsaival ellátna bennünket. Ali bácsinak köszönjük ezt a szép és nagyon tartalmas estét. A közeljövõben hasonló beszélgetéseket tervezünk, hiszen sok gazdagság, szépség rejtõzködik, csak le kell hajolni és fel kell emelni, láthatóvá kell tenni a következõ nemzedék számára! Egy szebb, becsületesebb, igazságosabb és emberségesebb magyar jövõ reményében!

Jó szerencsét!
Rajnai Miklós – egyszerû magyar közember
Bánffy Miklós-díjas bölcsész