A felperes, a Baranya Megyei Fõügyészség (BMF) szerint jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis az a szerzõdés, amellyel 2009-ben a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. a PK Busrent Kft.-nek eladta, majd visszabérelte autóbuszait; a PK Busrent, a másodrendû alperes azt állítja, hogy nem lehet önállóan vizsgálni egy bonyolult tranzakció egyetlen elemét.

Az elfogultság miatt nem a baranyai, hanem a Zala Megyei Bíróságon szerdán tartott tárgyaláson elhangzott: a BMF annak megállapítását kéri, hogy a PK Zrt. által eladott 176 autóbusz átruházásáról, illetve 155 üzemeltetésérõl létrejött megállapodásról a bíróság mondja ki, hogy az jó erkölcsbe ütközõ, ezért semmis. A vevõt egyben arra is kéri kötelezni, hogy valamennyi buszt adja vissza a PK Zrt.-nek.
A PK Busrent Kft. jogi képviselõje a tárgyaláson azzal érvelt, hogy bonyolult jogi és üzleti tranzakcióról volt szó, amelynek nem szabad egyetlen elemét kiragadni, csakis az elõzmények és a tervek ismeretében lehet megítélni azokat.
Felidézte, hogy 2008 végén a PK Zrt. rendkívül nehéz anyagi körülmények közé került, hitelek, tartozások terhelték, de szükség volt a jármûpark modernizálására. A cég ezért részvényesével, a Mecsekbusz csoporttal egy projektcég létrehozását határozta el, amely 6-8 milliárd forint értékben beszerezte volna az új autóbuszokat.
A 2009. január 1-jén megkötött szerzõdés tartalma ellen akkor nem tiltakozott senki, az önkormányzat ennek megfelelõen módosította a közszolgáltatási szerzõdést, késõbb pedig hatoldalú megállapodás is született, amely ezt a tranzakciót erõsítette. Megkezdõdtek a hitelfelvételrõl szóló tárgyalások is, de a Pécsi Vízmûnél történtek után a reménybeli lízingcég elállt az ügylettõl, mert szerinte a város önkormányzata nem megbízható - ismertette az ügyvéd.
Kifejtette, hogy a PK Busrent csaknem 1,6 milliárd forintos hozzájárulást biztosított a buszok vásárlásához, de az önkormányzat a kötelezettségvállalásai ellenére nem nyújtott fedezetet, és a korábbi évekrõl elmaradt mûködési támogatást sem fizette meg a PK Zrt.-nek. A PK Zrt. két éve nem fizet bérleti díjat a Busrentnek, ami komoly likviditási gondot okoz a buszok jelenlegi tulajdonosának.
A fõügyészség képviselõje arra hívta fel a figyelmet, semmilyen körülmény nem befolyásolja annak a megítélését, hogy a vitatott szerzõdés jogilag érvényes-e. Az ügyben valószínûleg az önkormányzat sem járt el kellõ gondossággal, megszegte egyes vállalásait, de a befektetõ ettõl függetlenül jó erkölcsbe ütközõ szerzõdést kötött.
A Keczer László korábbi vezérigazgató ellen Pécsett most is folyó büntetõperben készült szakértõi vélemények alapján hozzátette, hogy a 6-8 milliárd forintért beszerezni kívánt 140 buszért tíz év alatt 24 milliárd forintot kapott volna a PK Busrent Kft. Másfél év alatt megtérült volna a buszok ára, utána pedig nyereségként kapott volna a cég havonta 200 millió forintot.
A fõügyészség képviselõje emlékeztetett arra is, hogy a PK Busrent tulajdonosa egy máltai cégen, míg a Mecsekbusz tulajdonosa egy gibraltári cégen keresztül ugyanaz a személy, aki azután kötötte meg a 24 milliárdos szerzõdést, hogy másfél hónappal korábban egymilliárd forintért megszerezte a PK Zrt. menedzsmentjogait.
A zalaegerszegi tárgyaláson a PK Zrt. jogi képviselõje nem kívánt védekezést elõterjeszteni és nem is vitatta az ügyészség álláspontját. A PK Busrent jogi képviselõje ennek kapcsán azt is kifejtette, hogy az önkormányzat a vízmûhöz hasonlóan puccsszerûen, jogtalanul foglalta el a közlekedési vállalatot, ami miatt szintén perek folynak.
A tárgyalást a bíróság november végére napolta el, amikor meghallgatják Keczer Lászlót, a PK Zrt. akkori vezérigazgatóját is.

MTI