Vasárnap kikiáltották Koszovó függetlenségét. Ma még a szakértõk is csak találgatnak, hogy az esemény milyen folyamatot indít el a nemzetközi diplomáciában. Eörsi Mátyás, az országgyûlés külügyi bizottsága elnöke szerint azonban Magyarországnak is el kell ismernie Koszovó függetlenségét. A kérdés csak az, hogy mikor.

Annak, hogy Koszovó ügye ideáig fajult, leginkább Szerbia elõzõ, Milosevics-féle vezetése az okozója, mely saját állampolgárai, a koszovói albánok ellen indított hajtóvadászatot – állapította meg nagykanizsai sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetõje, az országgyûlés külügyi bizottságának elnöke. Mint mondta, Koszovó függetlenségét a világ hatalmainak nagyobb hányada minden bizonnyal elismeri majd, de természetesen lesznek kivételek, például a köztudottan szerbbarát Oroszország.

– Az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadja el Koszovó függetlenségét, illuzórikus, hiszen Oroszország is tagja e testületnek, s vétójoggal rendelkezik – mondta Eörsi Mátyás. – Oroszország ebben az esetben kevéssé a balkáni egyensúly megteremtésének ügyét, sokkal inkább saját hatalmi megfontolásait tartotta szem elõtt. Ez az oka annak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem lehet Koszovó ügyével kapcsolatban eredményt elérni, de ez nem nagy baj, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az ENSZ BT ma már nem képes betölteni azt a szerepet, ami a feladata lenne, s amit a bipoláris világrend idején a Szovjetunió hatalmának gyengítése érdekében be tudott tölteni. Egyfajta új világrend jogi megalapozására is szükség van tehát. Bízom abban, hogy Koszovó ügye nem lesz precedens. Azok az államok, amelyek ma félnek elismerni Koszovó függetlenségét, azért viselkednek így, mert a saját területükön is vannak Koszovóhoz hasonló sorsú kis államok, vagy olyan mozgalmak, amelyek szintén a függetlenedést tûzték ki maguk elé – utalt a politikus többek közt Spanyolország és Baszkföld, illetve Kanada és Québec viszonyára, nem beszélve Grúziáról, Abbháziáról, vagy Erdély autonómia-törekvéseirõl.

Eörsi Mátyás ugyanakkor rámutatott: Koszovó részben már a függetlenség kikiáltása elõtt is szuverén volt, hiszen Szerbia semmilyen jogosítvánnyal nem bírt az albán állam területén.

Megjegyezte: meggyõzõdése, hogy a további európai egységesüléshez a függetlenedésen át vezet az út. Ugyanakkor azt is hozzátette, fel kell készülni arra, hogy a Vajdaságban és hazánk déli, délnyugati csücskében –azaz térségünkben- jelentõs szerb migráció lesz tapasztalható.

Horváth Attila