Magyarország eddig is ezer szállal kötõdött Ázsiához, de a kormány keleti nyitásával ezek a kapcsolatok fontosabbá válnak, az ázsiai térség segítheti a magyar gazdaság kilábalását a válságból - mondta Jakab Péter, a külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni fõosztályának fõtanácsosa Nagykanizsán, ahol vietnámi, pakisztáni és japán diplomaták ismerkedtek logisztikai, vízkezelési és oktatási lehetõségekkel pénteken.

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP), a város polgármestere elmondta: a találkozót a vietnámi nagykövet kezdeményezte, már járt a városban, és már akkor felvetette, hogy több ázsiai ország diplomatájának is érdemes lenne bemutatni a térség adottságait.
Ngo Duy Ngo vietnámi nagykövet kifejtette: országa számára a logisztikai adottságok, a vízkezelési kérdések és a felsõoktatási lehetõségek a legérdekesebbek. Szívesen küldenének például diákokat Nagykanizsára logisztikai vagy információtechnológia képzésekre, mert a vietnámi fiatalok jelenleg fõként Budapesten tanulnak.
Syed Quasim Raza Muttaqui pakisztáni nagykövet úgy fogalmazott, hogy az energia- és az ívóvízellátás problémáihoz keresnek megoldásokat és szintén fontos lehetõségeket látnának az oktatási együttmûködésben. Hozzátette: további találkozót is szükségesnek tart, hogy a két ország kamarái és szakemberei is kölcsönösen megismerkedhessenek a lehetõségekkel.
Yuji Amamiya, Japán budapesti nagykövetségének tanácsosa arról beszélt, hogy a szigetország eddig 800 millió eurót fektetett be Magyarországon, ahol 120 japán vállalat 22 ezer embernek biztosít munkahelyet. A Japánt is érintõ gazdasági krízis miatt a közeljövõben "nem biztos, hogy végre tudnak hajtani újabb beruházásokat", de fontosnak tartja, hogy Horvátország európai uniós csatlakozásával Nagykanizsa térsége is felkerüljön a japán cégek logisztikai térképére.
Az oktatási intézmények vezetõi mellett a Délzalai Vízmû, a Hidrofilt, az Aquaprofit, a Gázgép, a DKG-EAST és a General Electric képviselõivel találkoztak a diplomaták Nagykanizsán.

MTI