A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem vendége volt Pap Gábor mûvészettörténész, mûvészeti író - kutató 2011. november 11-én, Nagykanizsán a Halis István Városi Könyvtárban. Az elõadások nyilvánosságát egyre nehezebb megszervezni, de ennek ellenére nagy volt az érdeklõdés. Romló és önzõ világunkban a szabadegyetem az összefogás erejébõl építi magát. Példa értékû, hogy sok tisztességes polgár belsõ indíttatásból önzetlenül teremt, egy egyetemes magyar szellemi mûhelyt, és a nehéz körülmények ellenére is, ennek az erõtérnek a mûködését fontosabbnak tartják, mint a napi megélhetési gondokat.

Az est házigazdája Balogh László géplakatos mester - vállalkozó és családja volt. Az önzetlen anyagi áldozatot külön köszönjük. Az elõzõ elõadások támogatói voltak Horváth Ferenc és családja, Kondricz Albert és családja, Wenczler Béla és családja voltak.
Pap Gábor mûvészettörténész szállítását, Budapestrõl Nagykanizsára és vissza, Kovács Pál vállalkozó ellenszolgáltatás nélkül vállalta. Sárosi Zoltán a Két Hollós Könyvkiadó tulajdonosa lehetõvé tette Pap Gábor könyveinek elérhetõségét, sokan vásároltak a szép és tartalmas könyvekbõl. A könyvek kiadása nagyon becsületes magyar tett, köszönjük Sárosi Zoltán családjának. Játyel Katalin, mint mindig hozta a terítõt, a gyertyát, az üdítõitalt és a szabadegyetem nélkülözhetetlen kellékét a csengõt. Vitéz Vörös András hozta a magyar történelmi zászlókat, amely szép hátteret biztosít az elõadásokon. A Kanizsa TV az elõadások teljes rögzítését – felvételét biztosítja. Az operatõrök ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak.
Köszönjük a könyvtár dolgozóinak az önzetlen segítséget és jó szándékot, ami lehetõvé teszi a szabadegyetem folyamatos mûködését. Köszönjük, Jerausek Gyula fafaragó - népi iparmûvész szép fából faragott Magyar Mûveltség – Díját és sok szép faragott ajándékát. Köszönjük, Szabó Renáta grafikus szép oklevelét a Magyar Mûveltség-díjhoz és számtalan szép meghívóját. Évek óta Õ készíti a szabadegyetem éves leporellóját, plakátjait és a Nagy Magyarország Emlékmûnél szervezett Trianon megemlékezések meghívóit. Folytathatnám, de látható, hogy sok kicsiny szeretet, emberség és jó szándék teremteni képes az egyetemes magyar értékek mentén. Azt gondolom, ezek az igazán szép hazafias tettek. A példát ezek a nemes emberi cselekedetek teremtik.
Köszönet és hála mindenkinek, a jó szóért, a jó szándékért, a szép beszédért és a szeretetbõl fakadó minden becsületes emberi tettért, ami teremteni képes. Tóth Menyhért életmûve errõl szól. Emberi létezése, festészetének szellemi és lelki üzenetei a szeretetrõl és az emberségrõl szólnak. Pap Gábor mûvészettörténész a hatvanas évek elejétõl foglalkozik munkásságával. Fontos megemlítenem, hogy Bánszky Pál és Supka Magdolna mûvészettörténészek is sok vonatkozásban nagyon értékes kutatást végeznek, ezekbõl könyvek és tanulmányok születnek.
Gyergyádesz László író monodrámát ír a nyolcvanas évek elején, amely bemutatásra kerül Kiskunhalason elsõ alkalommal a Csontváry Képzõmûvészeti Stúdióban, Hatvani Zoltán elõadómûvész tolmácsolásában. Polgár Ernõ író a Szent István parki fák címû kötetében ír Tóth Menyhértrõl Az utolsó utazás címmel. Nagyon szépek ezek a megnyilatkozások, az érdeklõdõk figyelmébe ajánlom. Tóth Menyhért szellemi hagyatékát Zsellér Jenõ népmûvelõ magas emberi tisztességgel gondozza. Köszönet és hála ezért.
Meg szeretném köszönni Nincsevics Klára könyvtárosnak, hogy Polgár Ernõ nagyon értékes és szép írását elküldte nekem. Az idõ rövidsége miatt már nem tudtam felolvastatni, de a Magyar Kultúra Napján meg fog történni. Figyelmükbe ajánlom!
Tóth Menyhért élete és munkássága egy magas szintû tanúbizonyság, az emberré válás és az emberség megtartásáról. A teremtett világban az emberré válás, nehéz és néha küzdelmes, nagyon-nagy kihívás. Minden ember személyes döntése alapján, élhet embertársai kárára, vagy maga erejébõl járhat szabadon a szeretet útján. A szeretet útja, pedig az eggyé válás útja. A kirekesztõ gyûlölet, mindig valaminek a fele, vagy az oldala, így a félmûveltség, félemberség és a fél élet útja. A szeretet a kiteljesedés, a teremtett egész, a fény és a minõség útja. Tóth Menyhért az élete végén már ezen az úton járt, így érthetõ, hogy a fehérre – fehérrel festett. Aki párbeszédhelyzetbe tud kerülni mûalkotásaival az már nem csupán „földlakó” hanem ember. Felbecsülhetetlen nemzeti kincs „Menyus bácsi” hagyatéka, amely kétségtelenül az egyetemes magyar és világörökség része.

Rajnai Miklós
Bánffy Miklós-díjas bölcsész