Milyen lehetne egy új pénzrendszer? – tette fel a kérdést elõadásában Dr. Drábik János közíró, a Szabad Európa Rádió nyugalmazott vezetõ szerkesztõje a minap a Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem vendégeként.

A Halis István Városi Könyvtárban a vártnál nagyobb volt az érdeklõdés az elõadó és témája iránt, olyannyira, hogy sokan közülük állva hallgatták végig az elõadást. Dr. Drábik elõzetesben külön köszöntötte Rózsás János írót és felidézte, hogy 1989-ben a Szabad Európa Rádióban 52 részletben felolvasták a Keserû Ifjúságot. Elõadásának elsõ felében a nemzetközi magánbirodalmakról, majd a bankrendszerekrõl, valamint a nemzet-államok helyi pénz bevezetésének lehetõségérõl beszélt. A helyi pénzek mûködését elemezve beszámolt arról, hogy magyar viszonylatban miképpen lehetne bevezetni az önálló helyi pénzt, ami az itt élõ magyar emberek érdekeit képviselné. Kiemelkedõ elképzelése az úgynevezett fehérpénz, amelynek mûködését a cseremunka és cserekereskedelem hálózat biztosítaná, úgy hogy az a jogi környezetbe bele illeszthetõ legyen. A jelenlegi magyar viszonyokat érintve elmondta, az elmúlt egy évet értékelve javult az ország költségvetési és gazdálkodási helyzete, de sok vonatkozásban más lehetõségeket kellett volna megvalósítani. Ezzel kapcsolatban megoldásokat is kínált az elõdadó.

Elsõként, hogy a magánnyugdíjból befolyt összeget nem az adóság törlesztésbe kellett volna befizetni, hanem mûködõ tõkébe kellett volna befektetni. Véleménye szerint az ipar és a mezõgazdaság fejlesztésével együtt a céltudatos és tervezett szakképzés fejlesztése a kulcsa az ország felemelkedésének. Fontos az is, hogy az államnak nem szabad engedni a magyar családok kilakoltatását, mert az pótolhatatlan anyagi, emberi és morális veszteséget okoz. A deviza hiteleseket ebbõl az adóság csapából ki kell menekíteni és nem szabad engedni a bankok nyomásának. Hazánkban a valóságos tudásnak, az értékteremtõ munkának és az emberi tisztességnek vissza kell adni a rangját és a megbecsülését a nemzeti közösségen belül. Természetes, hogy a vezetõ „elitnek” ebben példát kell mutatni és a médiumokat is ebbe az irányba kell terelni.
„A magyar közösség számára van kiút a világgazdasági válságban is, hiszen közös a sorsunk és az egymás iránti felelõsségünk. Szeretjük hazánkat és a következõ nemzedék felemelkedésének érdekében minden nehézséget meg tudunk oldani. Hiszünk kulturális örökségünk megtartó erejében. Anyanyelvünknek köszönhetõ, gondolkodásunk és feladatmegoldó képességünk magasan az átlag feletti a világban. Ezek az igazi értékeink és kincseink. Gazdálkodjunk okosan és tisztességesen õseink örökségével, mert ez az egyedüli járható út, amely a következõ nemzedéket és a magyarságot megtarthatja a Kárpát-hazában.” – zárta elõadását Dr. Drábik János, aki ezt követõen könyveit dedikálta, majd az est baráti beszélgetéssel zárult.

Rajnai Miklós, Bánffy Miklós-díjas bölcsész