Hajnalba nyúló közgyûlésen, a hiányból az elsõ verzióhoz képest több mint egymilliárd forintot lefaragva fogadták el a képviselõk a város költségvetését. Habár a szocialisták még egy alternatív hiánycsökkentõ költségvetést is beterjesztettek, a végszavazást már nem várták meg.

Kérdések sora

A közgyûlés elején Bogár Ferenc (MSZDP) arról érdeklõdött Marton István polgármesternél, hogy kíván-e vizsgálatot kezdeményezni a kórház eszközbeszerzése kapcsán kialakult ügyben? Dr. Kolonics Bálint (Fidesz-KDNP) azt firtatta, miért került ki a településrendezési terv módosításából a Király utca 31. ügye? Dr. Csákai Iván (Fidesz-KDNP) az iránt érdeklõdött, hogy miért késik a szociális segélyek kifizetése? Balogh László (Fidesz-KDNP) egy Berzsenyi utcai kutyafuttató szükségességét vetette fel, Karádi Ferenc (Fidesz-KDNP) a várost Miklósfával összekötõ kerékpárút közvilágításának kiépítését sürgette.

Városrehabilitáció

A testület elsõként a városrehabilitációval kapcsolatos elõterjesztést tárgyalta, melynek kapcsán Balogh László megállapította, hogy a ciklus egyik fõ üzenete lehet a program megvalósításának elindítása. Dr. Fodor Csaba (MSZP) úgy vélte, a tervezet nem szolgálja a városlak érdekeit, jelentõs pénzt emészt fel például a Huszti téri körforgalom kialakítása, miközben szerinte elfogadhatóbb és takarékosabb lenne, ha Bárdosi Gábor korábbi javaslatát építették volna be, amely az Eötvös tér egészére egyfajta nagy körforgalomként tekintett. Dr. Fodor Csaba azt mondta: nem támogatja a Zrínyi utca átépítését, mert az a forgalom irreális megnövekedését hozná az érintett útszakaszon. Horváth István (Fidesz-KDNP) jelezte, a projekt keretében önálló képviselõi indítvány keretében a projekt antiszegregációs eleme révén kezdeményezi a Citromsziget néven elhíresült épületegyüttes, az egykori laktanya felújítását és azt, hogy az egyetem képzési helye a jelenlegi szétszóratottság helyett oda koncentrálja erõit és a képzés ma még különálló egységeit. Marton István erre reagálva jelezte: ez túl nagy falat lenne mindenkinek, s egyelõre nem lát rá reális esélyt.

Cseresnyés Péter alpolgármester a napirendi pont kapcsán leszögezte, közel kétmilliárd forint érkezik a városba, nem szabad ezt a lehetõséget elszalasztani, már csak azért sem, mert a belvárosban élõk is igénylik a forgalomcsillapítást.

Dr. Csákai Iván Horváth István felvetésére reagálva elmondta, hogy a Citromszigetnek hívott épületegyüttesben jelenleg százharminc család él, s a kalkulációk szerint mintegy hat-hétszázmillió forintba kerülne a lakók átköltöztetése, az épület felújítása pedig több milliárd forintot emésztene fel. Mint mondta, jelenleg a város nincs olyan helyzetben, hogy egyáltalán csak gondolkodni is lehessen errõl.

Cserti Tibor (Városvédõk) arra figyelmeztette képviselõtársait, hogy mivel a projekten változtatni már amúgy sem lehet, felesleges vitázni, inkább szavazzanak.

Civil feljelentés?

Ekkor kért szót Gyertyánági Endre, a Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület elnöke. Gyertyánági azt mondta, többen felhatalmazták, hogy tolmácsolja elégedetlenségüket a város vezetõi felé, miszerint a tervezés során nem kérték ki a lakosság véleményét, ami ellenkezik az Európai Unió partnerségi elveivel. Egyúttal bejelentette azt is, hogy a Nagykanizsai Civil Kerekasztal a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz, illetve az Ügynökséghez fordul az ügyben.

Marton István polgármester válaszában elmondta, nem igaz, hogy nem egyeztetettek a lakossággal, hiszen a széles nyilvánosság is betekintést nyerhetett a tervekbe, melyekre azonban csak körülbelül tizenöten voltak kíváncsiak. Annál aktívabbak voltak viszont a belvárosban tevékenykedõ vállalkozók, akik mintegy negyvenen jelentek meg a részükre szervezett fórumon.

Végül a többség támogatta a belváros rekonstrukciójával kapcsolatos dokumentumokról szóló elõterjesztést.

Király utca 31.

Másodikként a város településrendezési tervének módosítása került a testület elé. Ennek kapcsán Dr. Kolonics Bálint (Fidesz-KDNP) azt kérdezte a polgármestertõl, hogy vajon miért került ki az anyagból a Király utca 31. udvarbelsõ rendezése, miközben már kétszer is volt a közgyûlés elõtt. Azt kérte, képviselõtársai támogassák az általa beterjesztett határozati javaslatot, amely rendezés alá vonja az említett lakótömböt. Marton István válaszában elmondta, az ügyben szakhatósági egyeztetést kell lefolytatni, és szükségesnek látja lakossági fórum öszszehívását is, ezért most nem támogatja a képviselõ javaslatát.

A testület végül elfogadta Dr. Kolonics Bálint indítványát.

Ezután egyhangúlag támogatta a testület, hogy a város a ’48-as Honvéd Gyalogezred Deák téri emlékmûvének felújításához biztosítsa a Polgári Kanizsáért Alapítvány által kért 1,3 millió forintot, kiegészítve ezzel a lakossági adományozás során összegyûlt mintegy háromszázkilencezer forintot. Vita csak pénzforgalmi kérdésekben adódott.

Jelentkezõ a mozira

Ezt követõen ismét a testület elé került az önkormányzati mûködtetésû mozi ügye. Marton István polgármester jelezte, úgy tudja, több vállalkozó jelentkezése is várható a mozi mûködtetésére, amely kedvezõ döntés során akár már a Város Napján fogadhatná az elsõ mozirajongókat. A polgármester egy levelet is felolvasott, amelyben egy, a mozi mûködtetésére vállalkozó, szakmai tapasztalattal rendelkezõ befektetõ a város erkölcsi és anyagi támogatását kéri, hogy elindíthassa a város moziját.

Marton István kezdeményezése támogatóra lelt dr. Fodor Csaba személyében, aki szerint valóban megengedhetetlen, hogy míg a régió több nagyvárosában színház is mûködik, addig városunkban még mozi sincs.

Balogh László jelezte, nem biztos, hogy egy önkormányzatnak kellene mûködtetnie a város moziját, s fõleg egy multiplexet.

Karádi Ferenc (Fidesz-KDNP) leszögezte, úgy véli, nem ez a legnagyobb gondja most városnak. Mint mondta, támogatja, hogy induljon el egy folyamat a mozi újraindítására, de azt ne az önkormányzat finanszírozza. Dr. Károlyi Attila (MSZP) azt javasolta, inkább a mozijegy árába építsenek be önkormányzati támogatást, ez kevesebbe kerülne a városnak is, s talán a jegyek is olcsóbbak lennének.

Dr. Kolonics Bálint pedig azt mondta, talán meg kellene kérdezni az adófizetõ polgárokat is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben kezdjen-e egy veszteséges vállalkozásba az önkormányzat? Arra is felhívta a figyelmet, az elmúlt tíz évben jelentõsen változtak a mozizási szokások, egyre többen töltenek le filmeket az internetrõl, éppen ezért az elõterjesztésben szereplõ nyolcvanezres látogatottság helyett a város lakosságszámához sokkal közelebb álló ötvenezressel szabad csak kalkulálni. Akkor viszont sokkal nagyobb veszteséggel kell számolni. A képviselõ szerint az sem tisztázott, hogy vajon honnan és mennyiért szerzik majd be a premierfilmeket?

Végül hosszas vita után a testület úgy döntött, nem lesz önkormányzati mozi Kanizsán, pénzügyi támogatást nem, csak erkölcsit nyújt a mozi újraindításához.

Vízdíj-kompenzáció

A képviselõk ezután a vízdíjemelés kompenzációjára hétmillió forintot, míg a munkahelyteremtõ vállalkozások támogatására harmincötmilliót különítettek el a költségvetésben – utóbbit huszonnégy egyhangú szavazattal.

A következõ napirendi pontban dr. Károlyi Attilának a keleti városrészben körzeti megbízottal, illetve Polai Józsefnek és Tóth Nándornak a kiskanizsai rendõrségi szolgálati hely kialakításával kapcsolatos anyagot tárgyalta a képviselõ-testület. Polai József (Fidesz-KDNP) elmondta, a dr. Molnár József alezredessel, a város rendõrkapitányával folytatott egyeztetéseik alapján úgy látják, hogy 2009. második felétõl két rendõr teljesíthet szolgálatot a városrészben, ám lehet, hogy a közterület-felügyelet is biztosít embert melléjük, nem beszélve a polgárõrségrõl, melynek megszervezését a rendõrkapitány nyomatékosan kérte. Dr. Károlyi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a keleti városrészben jelentõs a polgárõrség aktivitása.

Egészségcentrum

A testület elé került a kiskanizsai egészségügyi centrum terve is. Mint ismeretes, a beruházási költség nagyobb hányadára pályázati forrásokat remél az önkormányzat. Miközben szeptember végére tervezik az új épület átadását. Ennek kapcsán Polai József több kérdést is megfogalmazott, többek közt azt, hogy mi lesz, ha nem nyer a pályázat, s ki finanszírozza majd az egészségcentrum berendezéseit, a bútorokat?

Válaszában Tárnok Ferenc, a Városfejlesztési Iroda vezetõje elmondta: az építési engedély már megvan, a pályázat benyújtási határideje pedig április 30.

Tóth Nándor (Fidesz-KDNP) hozzátette: egy nem támogatott pályázat minden bizonnyal új helyzetet teremthet, ám annak megoldásán ráérünk akkor gondolkodni.
Döntött a közgyûlés a közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztéseire kiírt pályázaton való részvételrõl is, melynek sikeres esetén a város több pontján kerülhet sor az autóbusz-megállók felújítására, ahol hiányzik, ott buszvárók elhelyezésérõl. Az anyagban jelentõs arányban szerepelnek kiskanizsai megállók.

Büdzsé-faragás

Ezt követen került sor a közgyûlés csúcspontjára, a költségvetés tárgyalására.

Elöljáróban Marton István polgármester jelezte, a korábbi változathoz képest jelentõs összeget, mintegy kilencszáz millió forintot faragtak le, s a közgyûlés napján dél körül megkapta a szocialisták által még a korábbi közgyûlésen beígért alternatív költségvetést – igaz, részletesen áttekinteni nem volt ideje, hiszen egy órakor már a közgyûlés kezdõdött.

Bene Csaba, Fidesz frakcióvezetõje örömmel üdvözölte, hogy jelentõsen sikerült csökkenteni a költségvetés kiadási oldalát, s javasolta, hogy márciusban a testület ismét vizsgálja meg a pénzmaradványokat, hátha újabb források szabadíthatóak fel. Hozzátette: nem támogatják a köztisztviselõi illetmények emelését, a VIA Kanizsa veszteségrendezésére tervezett hatvanmillió forint helyett feleannyit javasolnak, s örömét fejezte ki, hogy bal- és jobboldal részérõl egyaránt közös volt a szándék a hiány csökkentésére.

A másik oldalról Böröcz Zoltán (MSZP) ismertette a szocialisták javaslatait. A képviselõ többek közt felére csökkentené lapunk, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap éves támogatását, s javasolta a lap heti helyett kétheti megjelentetését, valamint az ingyenesség megszüntetését. A szocialisták elképzelései szerint lapunkat hatvanöt forintért lehetne megvásárolni. Ezen kívül többek közt törölnék a költségvetésbõl a kiskanizsai, ráckerti lejárathoz szükséges területvásárlásra elkülönített összeget, ellenben megemelnék a polgármesteri keretet. Viszont csökkentenék a folyamatban lévõ perekre elkülönített összeget.

A szocialista verzió szerint 1.118.268 forint lenne a mûködési hiány, a mûködésre 314 millió, míg a fejlesztésekre 805 millió forint hosszú lejáratú hitelt venne fel a város.

Ezután Röst János (SZDSZ) megköszönte Cseresnyés Péter alpolgármester és Bene Csaba frakcióvezetõ együttmûködését, illetve azt, hogy meghívták a költségvetés elõkészítésére hivatott egyeztetésre.

Halász Gyula (SZDSZ) tervezetbõl a Sas-Brunner hagyaték elhelyezésére elkülönített forrásokat hiányolta. Végül a képviselõk egyenként szavaztak a módosítási javaslatokról.

Ezek sorában plusz ötmillió forintot biztosítottak a zöldterületek gondozására, húszmillióról tizenháromra csökkentették a Király utca 31. belsõ udvarának rendezésére szánt összeget, ellenben kétmillió forintot állítottak be a szociális alapra. A Kulturális Alapot – Horváth István javaslatára – hatmillióról tízre emelték, a verseny- és élsportra szánt százmilliót viszont nyolcvanötre csökkentették. Nem támogatta a testület többsége a lapunkkal kapcsolatos szocialista javaslatot. Ezt követõen Marton István polgármester felfüggesztette a napirend tárgyalását, hogy a polgármesteri hivatal munkatársai átvezethessék a változásokat.

Megállt az idõ

Ekkor a szocialisták jelezték: már jócskán elmúlt huszonhárom óra, amikor is a szervezeti és mûködési szabályzat szerint a polgármesternek be kellett volna rekesztenie az ülést, s el kellett volna rendelnie folytatólagos közgyûlést.

Marton István jelezte: megállította az órát, így az ülés folytatható. A szocialisták, a szociáldemokraták és a szabad demokraták ekkor – Cserti Tibor, Bicsák Miklós és Dr. Károlyi Attila kivételével- felálltak és hazamentek. Ezt követõen a maradék képviselõvel csak harmadik nekifutásra sikerült megszavaztatni az ülés folytatását, s végül Marton István polgármester gyakorlatilag az ellenzék nélkül volt kénytelen megszavaztatni a költségvetést – pedig abba számos javaslatukat beépítették.

Az elfogadott költségvetés az elsõ változathoz képest mintegy egymilliárd forinttal kevesebb kiadást tartalmaz, így a város 2008-ban csak 1,4 milliárd forint hitelfelvétellel számol, amelybõl 849 millió a fejlesztésekhez, s 524 millió a mûködési hiány kezeléséhez szükséges hitel.

Utóbbiból látszik: a város intézményrendszerére további racionalizálás vár.

Horváth Attila