A tavaly október óta tartó önkormányzati ciklustól alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselõ-testületnek. Az ilyen, kívülrõl hozott alpolgármester teljes körûen részt vesz a városvezetésben, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkezik a testületi üléseken. A képviselõket és munkájukat bemutató sorozatunkat Karádi Ferenc társadalmi megbízású alpolgármesterrel folytatjuk. Õt is arról kérdeztük, miként élte meg az elmúlt évet.

– Úgy gondolom, hogy a négy éves képviselõi múltam után, az alpolgármesteri pozíció betöltése is egy elkötelezett, a város minden lakója érdekében tenni akaró magatartást követel meg tõlem. Olyat, ami elõre viheti a megoldandó ügyeinket. Ha egyszerûen akarom megfogalmazni a teendõket, akkor talán az lehet a fõ szempont, hogy segítsem Cseresnyés Péter polgármester úr és a képviselõk munkáját a döntések elõkészítése, majd a végrehajtása során.

 – Új pozíció, új feladatok, könynyû volt a beilleszkedés?
– Szerencsére kiváló munkatársak között kell a mindennapok ügyeit intézni, olyanok között, akik az új módi, a „konfliktusok nélküli, egymást segítõ” szemléletet azonnal alkalmazva végzik a munkájukat. Bátran állíthatom, hogy ez mindenki számára egy hatalmas megkönnyebbülést jelent az elmúlt idõszakhoz képest. Polgármester úr jól kezeli azokat a napi tennivalókat, amelyek mentén Dénes Sándor alpolgármester úr és én, megkapjuk az éppen aktuális feladatainkat.
– Ezzel vitatkozni sem érdemes. A testületi ülések gördülékenységét magunk is látjuk a tévéközvetítéseket követve.
– Meggyõzõdésem, hogy 2010 októberétõl Nagykanizsa olyan helyzetben van, hogy a képviselõ-testülete gyors és hatékony döntéseket tud hozni minden olyan esetben, amikor a gazdaság szereplõi számára, vagy az itt lakók érdekében kell határozatot hozniuk. Jó példa erre az a közelmúltban benyújtott kérelem, amely egy munkahelyteremtõ beruházás érdekében került azonnal megtárgyalásra és elfogadásra a közgyûlésen. Nem volt ez mindig így, de most, amikor a város területén tíz jelenleg is futó, vagy elõkészítés alatt álló, jelentõs pályázati forrást is megmozgató fejlesztés zajlik, csak ez a módszer lehet eredményes. Mintegy 5.8 milliárd forint összköltséggel számolva, 1.1 milliárd forint önerõ biztosítása lesz szükséges a megvalósításhoz, és akkor még nem számoltunk a szennyvízhálózat rekonstrukciójának több mint egy milliárdos saját erõ igényével.
– Hatalmas számok, de most úgy tûnik megváltoztak a gazdasági körülmények.
– Számtalan olyan részterülete van a feladatoknak, amelyek megoldását egy átfogó koncepció mentén lehet megvalósítani, de azt tudomásul kell vennünk, hogy a bennünket körülvevõ gazdasági környezettõl nem függetleníthetjük magunkat, tehát a realitások mentén kell az igényeinket is megfogalmazni. Ezt tesszük akkor, amikor a költségvetési koncepcióban számba vesszük az elõttünk álló évre vonatkozó lehetõségeket, a várható bevételek mértékét és korlátait és a kiadások összetételét, valamint azok hatását a mûködtetés biztonságára.
– Sokfélék vagyunk, vannak, akik csak a hibát látják.
– A két legnagyobb beruházás, a csatornaprojekt és a belváros rekonstrukciója jelentõsen befolyásolja a közlekedõk mindennapi életét, de vélhetõen a legjobb szándékkal igyekeztek az építõk összehangolni a tevékenységüket annak érdekében, hogy a következõ év közepén egy megszépült és igényes környezetet vehessenek birtokba a nagykanizsaiak. Azt remélem, hogy a végeredmény kárpótol bennünket a kivitelezés során esetleg átélt zavaró pillanatokért. Ez a fejlesztés valóban megfelel annak az elvárásnak, amit a polgármester úr a Bethlen-év kapcsán felvázolt. Az összefogáson alapuló közös célokat szolgáló fejlesztések lehetnek városunk számára a fejlõdés irányát meghatározó törekvések.