Szerkesztõségünket a Király utca 31. szám alatt levõ I és J lépcsõház közös képviselõje kereste meg az esetet elszenvedõ, I lépcsõházban élõ nyugdíjas tulajdonos képviseletében azért, hogy mással a jövõben ne történhessen meg az, ami nekik már lassan egy éve a mindennapjaikat megkeseríti, és persze, hogy végre kiderüljön az igazság.

– Ez a bosszantó ügy 2011 januárjában kezdõdött. Ekkor tartottak ellenõrzést az E.ON szakemberei, akik megállapították az I lépcsõházban, hogy az egyik villanyóráról hiányoznak a plombák, négybõl három - kezdte a közös képviselõ. A helyszínen felvették a jegyzõkönyvet, amelyben leírták, hogy a villanyórát a lakáson belül helyezték el. Azonban ez nem fedi a valóságot, mivel az órák, a társasházi megbízott elmondása szerint, a lépcsõházban találhatóak nyitott szekrényben. Továbbá megállapították, hogy szabálytalan vételezés történt, vagyis az áramot lopták a lakásban élõk. Azonban bizonyítani ezen állításukat nem tudják mivel a berendezés sértetlen volt, nem látszott rajta fizikai behatás nyoma, „csak” a plombák hiánya – ahogy azt egy késõbbi levelükben le is írták. Ezen felül feljelentést sem tett a szolgáltató a rendõrségen lopás vétség miatt. A lakásban élõk minden hónapban pontosan fizettek, nem csökkent drasztikusan a fogyasztásuk.

 – Az ember elfogadná a vádat, ha a saját lakásában levõ villanyóráról hiányoznának a plombák, mivel azt más nem téphette le, de egy közös használatú helyiségben… Azért szabnak ki valakire büntetést, mert napi huszonnégy órában nem képes õrizni? Az órát sértetlennek minõsítették, mégis azt állítják, hogy szabálytalan vételezés történt. Ha egy sértetlen berendezésbõl valaki lop az vagy bûvész, vagy nem is tudom, önmaga vezeti az áramot – tette hozzá.
A 150. 000 forintos büntetés ellen fellebbeztek a lakásban lakók az E.ON-nál, azonban ezt elutasították szerzõdésszegésre, és egy 2001-es eddig még nem bemutatott jegyzõkönyvre hivatkozva, amiben a tulajdonos aláírta, hogy a plombáért felelõsséget vállal. Ezek után a tulajdonos a Fogyasztóvédelmi Felügyelõséghez fordultak, ahol szintén elutasították a reklamációjukat a már említett jegyzõkönyvre hivatkozva, azzal a lehetõséggel, hogy az országos központnál reklamálhatnak, ha továbbra is fenntartják a panaszukat. Ezt a társasház segítségével meg is tették. A választ december elsõ felére várják.
– A társasház az ott lakókat anyagiakban, jogi segítséggel és erkölcsi szempontból is támogatja. Összetartunk, mert ez bármelyikünkkel elõfordulhat. Megmondom õszintén, amikor értesültem az esetrõl, utána rögtön kimentem és megnéztem a villanyórámat, hány plomba található a miénken. Kérdem én, van-e olyan ember ebben a városban, aki napi rendszerességgel nézegeti az óráját kint a lépcsõházban. Ha a lakáson belül lenne, elfogadnám az E.ON állítását, de még akkor sem vádolhatna azzal, hogy lopom az áramot, maximum annyit mondhatna, hogy letéptem róla. A multinacionális cégek nem elég, hogy monopol hatalmukkal visszaélve anyagilag ellehetetlenítenek családokat, még meg is alázzák õket azzal, hogy tolvajnak titulálják valótlanul megírt jegyzõkönyveikben – zárta panaszát a közös képviselõ.
Az ügy tisztázása érdekében megkerestük a szolgáltatót is, akinek képviselõje írásban válaszolt a cikkben szereplõ felvetésre.
Az eset kapcsán talán a legfontosabb – ezért ezzel kezdem – arra felhívni a figyelmet, hogy a rendszerhasználó a lakásában, illetõleg helyiségében (a közös helyiség osztatlan közös tulajdon, tehát a rendszerhasználó helyisége) felszerelt fogyasztásmérõ berendezést köteles gondosan megõrizni, és annak bármilyen kívülrõl észlelhetõ rendellenességét, zárópecsét sérülését az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-nek bejelenteni. Társasházak esetében a közös helyiségben elhelyezett mérõket a mérõszekrény zárásával védhetik meg a tulajdonosok, hasonlóan a közös tárolók zárva tartásának gyakorlatához. A mérõ sértetlensége közös érdek, hisz a pontos, hiteles mérés a korrekt elszámolás alapja.
A leírtakhoz hasonló esetekben az elõírások értelmében nem azt kell vizsgálnunk, hogy ki avatkozott be a készülékbe és/vagy tartozékaiba, mivel kizárólag ügyfelünkkel álltunk szerzõdéses jogviszonyban, így a bekövetkezett szerzõdésszegés is kizárólag az õ felelõssége.
Ügyfelünk fogyasztási helyén 2011.01.06-án tervszerû ellenõrzést végeztünk, melynek során megállapítást nyert, hogy a felszerelt mérõ szolgáltatói zárópecsétei, valamint 1 db hitelesítõ zárópecsét hiányzik. A zárópecsétek eltávolításával lehetõség nyílik a mérõ és a kismegszakítók befolyásolására és a méretlen vételezésre. A vonatkozó jogszabály alapján szerzõdésszegés történt. E szerzõdésszegés esetén a kötbér összege amperenként 7500 Ft, jelen esetben mindösszesen 150.000 Ft.
Ügyfelünk panaszával korábban a Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõséget is megkereste. A Felügyelõség panaszát kivizsgálta, 2011.10.18-án kelt határozatában a követelés jogalapját és mértékét is helytállónak találta, Ügyfelünk kérelmét jogsértés megállapításának hiányában elutasította.