A ZÁÉV Építõipari Zrt. a legnagyobb nettó árbevételû cég Zala megyében, s a társaság a nyugat-dunántúli régióban a 19. helyen szerepel - mondta a három megye legnagyobb vállalkozásait felsorakoztató kiadvány zalaegerszegi bemutatóján a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

 Mazzag Ferenc úgy fogalmazott: a 2010-es adatokat tartalmazó, harmadik alkalommal megjelenõ kiadvány már némi pozitív elmozdulást mutat a gazdaság állapotában, de a zalai mutatók nem javultak olyan mértékben, mint Gyõr-Moson-Sopron vagy Vas megyében. A régióban továbbra is Zala számít a leggyengébb gazdasággal rendelkezõ megyének, Gyõr húzóereje vitathatatlan.
Tóth Miklós, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zala Megyei Adóigazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a kiadvány nem mutathat teljes képet a megye gazdaságáról, mert csak a nettó árbevételi adatokat veszi figyelembe, ugyanakkor a tõkehelyzetet, a piaci kilátásokat, a beruházások vagy az innováció területét nem méri fel. Hozzátette, hogy a nagy kereskedelmi láncok, vagy a megyében gyárakkal, de székhellyel nem rendelkezõ nagyvállalatok sem szerepelnek benne helyi adatokkal.
A régióra és az országos adatokra vonatkozóan elmondta: Zalából 17 cég szerepel a Nyugat-Dunántúl százas toplistáján, az országos ötszázas sorban azonban csupán egy társaság, a ZÁÉV található meg. A legjobb ötven zalai cég összesen 700 milliárd forintos nettó árbevélt ért el a múlt évben, ez nagyjából a hetede a három megye összesített adatának.
A 17 legnagyobb zalai vállalkozás a kereskedelem és a feldolgozóipar szereplõje, tükrözõdik a mezõgazdaság és a gépipar nehéz helyzete, ami a ZÁÉV kimagasló adatai ellenére az építõiparra is jellemzõ.
Istenes István, a tavaly 21,3 milliárd forintos árbevételû ZÁÉV Építõipari Zrt. termelési igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta: büszkék arra, hogy a cég a Dunántúlon meghatározó építõipari szereplõ, amelynek életét semmilyen külsõ zavar, per vagy nemfizetési nehézség nem befolyásolta. Az elmúlt évben 40 projektben volt érdekelt a mintegy 300 alkalmazottat foglalkoztató, bevételét több mint megduplázó társaság, amelynek a zalakarosi gyógyfürdõ, a gyõri Széchenyi Egyetem bõvítése, a kaposvári belváros rehabilitációja, vagy a sárvári fürdõ bõvítése tartozott a nagyobb feladatai közé.
Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum tulajdonosa, egyben a megyei agrárkamara elnöke a 18 éve mûködõ családi vállalkozásról elmondta: a múlt évben 46 százalékkal javította az eredményét, idén pedig még 20 százalékos bõvülésre számítanak. A megyében a 12. legnagyobb bevételû vállalkozás termény, mûtrágya és vegyszer forgalmazásából származó bevételének 90 százaléka Zalából származik.
A legnagyobb 50 zalai cég listáján a ZÁÉV-et a második helyen a Pannontej követi 12,7 milliárd forintos nettó árbevétellel, a harmadik a Z + D Nagykereskedelmi és Diszkont Kft. 12 milliárdos bevétellel.
A tavalyi megyei elsõ Rotary Fúrási Zrt. a negyedik helyre csúszott, 11,7 milliárdos bevétele csak 66 százaléka az elõzõ évinek. Jelentõs javulást mutat ugyanakkor az ötödik helyen szereplõ közmûépítõ Szabadics Zrt., amely 31 százalékkal, 9,9 milliárd forintra növelte tavaly a nettó árbevételét.

MTI