Elkerülhetetlen a generációváltás és a szakmai megújulás a magyar bíróságokon - mondta a Kúria elnöki posztjára jelölt Darák Péter  az MTI-nek.

 A jelölt szerint a bírósági rendszer igazgatásának feladataitól megszabaduló Kúria-elnök ebben a folyamatban - mint "elsõ az egyenlõk között" - konzultatív, koordináló szerepet tölthet majd be.
A 12 éve legfelsõbb bírósági bíróként ítélkezõ 48 éves Darák Pétert a köztársasági elnök jelölte a Legfelsõbb Bíróság (LB) jogutódjaként 2012. január 1-jével létrejövõ Kúria elnöki posztjára. Megválasztásához az összes parlamenti képviselõ kétharmadának támogatása szükséges, mandátuma kilenc évre szól majd.
A köztársasági elnök jelöltje 1987-ben végzett a pécsi jogi karon, két évtizede ítélkezik fõként közigazgatási, kisebb részt polgári jogi területen. Bírói pályafutása a Zalaegerszegi Városi Bíróságon kezdõdött 1991-ben, 1999-tõl az LB közigazgatási bírája, 2005 óta az ELTE-n oktat, szakterülete a pénzügyi jog és a környezetvédelmi jog. Több hónapos tanulmányutakat tett német és osztrák bíróságokon. 2003-ban a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökévé választották, és ezt a tisztséget jelenleg is betölti.
Darák Péter elmondta: már ezt a megbízatását is alapvetõen konzultatív tevékenységként fogta fel, és ennek jegyében kezdeményezett szakmai párbeszédet többek között az adótanácsadók egyesületével, a jövõ nemzedékek ombudsmanjával. A közelmúltban az alkotmánybírák és a Legfelsõbb Bíróság bírái közti egyeztetést koordinálta az alkotmányjogi panasz jövõ évtõl kibõvülõ intézménye, valamin a Kúriára háruló önkormányzati normankontroll, az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való ütközésének vizsgálata kapcsán.
A jelölt a jogszabály-elõkészítésben is szerzett tapasztalatokat: 2002 õszétõl, a szocialista-szabad demokrata kormány idõszakában tíz hónapig az igazságügyi tárcánál vett részt a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában, a Fidesz-KDNP 2010-es választási gyõzelme után pedig közremûködött az igazságszolgáltatással összefüggõ sarkalatos törvények elõkészítésben.
Darák Péter szerint az utóbbi években a magyar bíróságokon lelassult a joggyakorlat fejlõdése. Ez nem feltétlenül a jelenlegi vezetés felelõssége, hiszen egyszerre nehezedett az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökére a bíróságok szakmai munkájának és igazgatásának terhe. Ezen a helyzeten segíthet majd az a szervezeti változás, amely jövõ évtõl szétválasztja a Kúria és az OIT elnöki posztját, ezeket 1997-tõl egy személy töltötte be.
A jelölt szerint a Kúria elnökének feladatai alapvetõen az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának folyamatos javítására kell irányuljanak. Minden, ami ettõl elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthetõ szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépõ Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony mûködésének biztosítása. Így a jövõben a Kúria vezetése valódi feladatára, a színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosíthatja minden erejét.
Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsõsorban egyszemélyi vezetõ, hanem inkább "elsõ az egyenlõk között", feladatköre fõként konzultatív, koordináló jellegû. Egyfelõl a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlás biztosítása a bírói szervezetrendszeren belül, illetve a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplõje között, másfelõl egy elmélyültebb elméleti mûhelymunka kialakítása a Kúrián belül - mondta Darák Péter.
A bírósági szervezetrendszeren belüli szorosabb együttmûködés, a színvonalasabb szakmai munka koordinálása mellett a jelölt szerint a Kúria vezetésének fontos feladata lesz az igazságszolgáltatás együttmûködésének javítása a jogállam mûködésében kulcsszerepet betöltõ más intézményekkel, így különösen az Alkotmánybírósággal és az ombudsmannal. A Kúria elnöke a jövõre létrejövõ Országos Bírói Tanács egyik tagjaként részt vesz majd a bírósági igazgatás kontrolljában is, az éves parlamenti beszámolók során pedig az Országgyûléssel épülhetnek ki a megfelelõ kapcsolatok.
Darák Péter hangsúlyozta a bírói kar megújulásának szükségességét is. Kifejtette: olyan jogi környezet jött létre a rendszerváltozás, majd az uniós csatlakozás eredményeként, amelyben már nem elegendõk a korábban kialakult bírói készségek. Bizonyos jogterületeken például megfelelõ szintû nyelvtudás nélkül semmi esélye a bírónak a színvonalas ítélkezésre, számos területen pedig elengedhetetlen az uniós jog alapos ismerete. Bebizonyosodott továbbá, hogy az eredményes ítélkezõ munkához szerteágazó tudásanyagra van szükség, miközben a bírói pályázatok elbírálása a tapasztalatok szerint még mindig formális. Változásra van szükség a felsõbb bíróságokra kerülõ bírák kiválasztásában, hogy enyhüljön a jelenlegi Budapest-központú, letöltött hivatali idõt túlhangsúlyozó gyakorlat, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírának akkor sincs sok esélye az elõrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.
A január 1-jétõl a Legfelsõbb Bíróság helyébe lépõ Kúria elnöke országos igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, de õ nevezi ki a Kúria kollégiumvezetõit, irányíthatja és ellenõrizheti a Kúria vezetõinek igazgatási tevékenységét.
A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - ha egy büntetõügy megyei szinten kezdõdik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. A Kúria bírái végzik továbbra is a joggyakorlat egységesítését, és döntenek arról, hogy az önkormányzati rendeletek mennyiben ütköznek más jogszabállyal, továbbá megállapíthatják a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztását.

MTI