Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. Az Ab a hétfõi döntésérõl közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Közlésük szerint az Alkotmánybírósághoz számos olyan indítvány érkezett, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezéseit támadta.
Az Ab a hétfõn meghozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsõsorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozásának elõírásait kifogásolták.
Az Ab megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhetõ elõírások körét. Mint írták, a hatósági tartalomfelügyelet lehetõsége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különbözõ médiumok szabályozását eltérõ alkotmányossági mércék határozzák meg.
A testület az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevõ személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévõ egyéb jogérvényesítési lehetõségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.
Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedõ részének megsemmisítése mellett döntött, a megsemmisítés idõpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.
Az Ab az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fûzõdött. A testület szerint ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetõségét.
Az Ab másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, az Ab felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja.
A testület megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelõ adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minõsülõ adatokat - is megszerezhet, amelyek elõzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót.
A testület ugyanakkor megsemmisítette az Mttv. 175. paragrafusát, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévõ adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetõségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részérõl - olvasható a közleményben.
Az Ab végül az Mttv.-ben szabályozott média- és hírközlési biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozatban megállapította, hogy a médiahatóság részeként mûködõ, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentõs állami beavatkozásnak minõsül. Közleményük szerint nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza.
Tekintettel arra, hogy a biztos a sajtószabadságot nem érintõ körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelõ idõ áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására.
A határozathoz Balsai István, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla különvéleményt fûzött.

Lázár: megtaláljuk az alkotmányos megoldásokat

Alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz mind az új médiaszabályozás, mind az új büntetõeljárási rendelkezések azon részleteiben, amelyeket hétfõn alkotmányellenesnek minõsített az Alkotmánybíróság (Ab) - közölte Lázár János, hozzátéve, hogy az egyházügyi törvény megsemmisítésérõl szóló Ab-döntést pedig okafogyottnak tartja.

A Fidesz frakcióvezetõje az MTI-nek adott nyilatkozatában leszögezte: az Ab hétfõi döntéseit és azok elõkészítését a Fidesz - "minden korábbi hírrel ellentétben" - nem ismerte. "Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az Ab és a Fidesz-frakció között" - hangsúlyozta, hozzáfûzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani.
Az Ab hétfõn közölte, hogy alkotmányellenes passzusokat talált több törvényben is. Alkotmányellenesnek ítélte egyebek mellett a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. Ezzel kapcsolatban Lázár János kifejtette: az Ab döntése szerint a vizsgált szabályozási rész alapvetõen alkotmányos, csak részkérdésekben állapított meg alaptörvény-ellenességet a testület. Az utóbbi döntést a Fidesz tudomásul veszi, és támogatni fogja, hogy ezek korrekciója mihamarabb megtörténjen, várhatóan a parlament tavaszi ülésszakában.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a legfontosabb az, hogy az Ab úgy ítélte meg, lehet Magyarországon szabályozni az írott és az elektronikus sajtót. Ez azért nagy jelentõségû - folytatta -, mert korábban az ellenzék és több nemzetközi szervezet is a médiatörvény alkotmányellenességére hivatkozott, illetve arra, hogy a szabályozás túlterjeszkedõ. "Húsz év után végre az Ab feketén-fehéren kimondta, igenis lehet az írott és az elektronikus sajtóra szabályokat alkalmazni. Hogy ezek technikai értelemben helyesek vagy helytelenek, jók vagy rosszak, az egy más kérdés" - összegezte véleményét.
Arról, hogy az Ab megsemmisítette a büntetõeljárási törvény több rendelkezését is, a frakcióvezetõ úgy fogalmazott, sajnálja az Ab álláspontját, ahhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kormányoldal, hogy a legfõbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei - az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve -, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az errõl szóló módosító indítvány már a parlament asztalán van, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz. "Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a büntetõeljárások gyorsításának legalább ez a része megtörténjen" - mondta, hozzáfûzve: Németországban is gyakorlat, hogy a legfõbb ügyész maga határozza meg, hol emel vádat.
Lázár János hozzátette, hogy a más passzusokat érintõ Ab-döntéseket részletesen elemzik majd "az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, mert az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon". "Alkotmányos megoldásra fogunk törekedni az Ab döntését tiszteletben tartva", várhatóan szintén a tavaszi ülésszakban - jelentette ki, megjegyezve, hogy az eljárások gyorsításáról nem mondanak le.
A büntetõeljárási törvénnyel kapcsolatban az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstõl függõ elrendelése, a százhúsz óráig tartó õrizet, s az, hogy az õrizet elsõ negyvennyolc órájában a védõvel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják.
Azzal kapcsolatban, hogy közjogi érvénytelenség miatt az Ab megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt, a Fidesz frakcióvezetõje azt mondta, okafogyottnak tartja a döntést, a testület ugyanis eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben, csakúgy, mint a Fidesz szakértõi, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Az új egyházügyi törvényt - érdemben nem változtatva annak tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyûlés. Lázár János megjegyezte, az átmeneti törvényben is szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit, így például a parlament jogosultságát arra, hogy meghatározza, melyik szervezet lehet Magyarországon egyház, és melyik nem.

MTI