Fennállásának 65. születésnapját ünnepelte a minap a Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház. A vendégeket dr. Horváth László tárogatójátékát követõen Kámánné Szép Terézia intézményvezetõ köszöntötte, majd a városvezetés nevében Dénes Sándor alpolgármester mondott méltató szavakat, majd oklevelet nyújtott át a város nevében Kámánné Szép Teréziának, az eddig végzett munkájáért.

A mûvelõdési ház történetét bemutató kiállítást Balogh László, az OKISB elnöke nyitotta meg, a babagyûjteményt – melyet Sárdi Lászlóné babaruha-készítõ ajánlott fel az intézménynek –, pedig Kustár Zsuzsa iparmûvész ajánlotta a közönség figyelmébe. A jubileumi rendezvényen közremûködött az intézmény Kodály Zoltán Énekkara, a Farkas Ferenc Énekegyüttes, és Ritecz Rita versmondó. A névadó Kodály Zoltán zeneszerzõ életérõl Kocsis Katalin könyvtáros beszélt.
 

A VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház két országos szervezet tagja, valamint a Vasutas Országos Közmûvelõdési és Szabadidõ Egyesület tagintézménye. 2006. január 1-tõl önálló intézményként mûködik. Feladatai között szerepel minden olyan tevékenység megvalósítása, szervezése, lebonyolítása, amely a mûvelõdés, oktatás, sporttevékenység körébe tartozik és a szabadidõ kulturált eltöltését teszi lehetõvé. Ezt bizonyítják a programterveikben szereplõ hagyományteremtõ, egészségmegõrzõ rendezvények, illetve a fiatalok igényeit is kielégítõ rock és könnyûzenei koncertek.
Történetébõl kitûnik: Nagykanizsa életében meghatározó szerepet játszott az 1860-ban megindult vasúti közlekedés. A várost elsõként Prágerhoffal (ma: Pragersko, Szlovénia) kapcsolta össze sínpár. A hálózat további bõvülésével megteremtõdött az összeköttetés Budapest, illetve a Dunántúl és az Adria között, amely az elsõ világháborúig hatalmas lendületet adott a kiváló stratégiai ponton fekvõ Nagykanizsa fejlõdésének. A Nagykanizsára beköszöntõ vasúti közlekedés a város számára új kulturális és társaséleti színteret is jelentett.
A vasutasok mûvelõdési háza eredetileg a XIX. század legvégén épült ötlakásos városi bérház volt. 1944-ben egy szõnyegbombázás során súlyos károk érték. Tulajdonosa nem tudta helyreállítani, ezért – felújításának fejében – a várost irányító Nemzeti Bizottságtól a vasutasok kapták meg. A ház rendbehozatalának munkálataiban résztvevõ vasutasokból és családtagjaikból hamarosan színjátszócsoport alakult, amely már 1946-ban fellépett az akkor romos épületben. Rövidesen felvették a legendás magyar színésznõ és énekesnõ, Déryné nevét. Fénykoruk Altai József vezetésével az 1960-as évek közepéig tartott, majd 1978-ban feloszlottak.
Az énekkar és vele együtt a mûvelõdési ház 1954-ben, Ketting Ferenc karnagysága idejében vette fel Kodály Zoltán nevét; az ünnepséget szeptember 18-án tartották. Ketting a háború elõtt évtizedeken át vezette az Irodalmi és Mûvészeti Kör Vegyeskarát, amely az 1930-as években az ország legjobbjai közé tartozott. Akkoriban országos dalosversenyeken Kodály többször is hallotta õket, s személyesen gratulált Kettingnek. Amikor másfél évtized múlva a vasutasok arra kérték Magyarország legnagyobb zenei tekintélyét, hogy mûvelõdési házuk az õ nevét viselhesse, a megadott engedély mögött egész biztosan ott volt Ketting Ferenc személye, akiben Kodály minõségi garanciát látott.
Az, hogy Kodály a névfelvételbe beleegyezett, nagy dolognak számított, amit õ igen ritka és indokolt esetben engedett meg, mert nem szándékozott maga körül személyi kultuszt kialakítani. Válaszlevelének sajnos az idõk folyamán nyoma veszett. Leveleinek 1982-ben megjelent gyûjteményébõl csak annyi olvasható ki, hogy 1954 májusában valóban írt a kultúrotthon vezetõségének Kanizsára, minden bizonnyal ez volt a névfelvételbe beleegyezõ levél. Beleegyezéséhez valószínûleg az is hozzájárult, hogy vasutas családba született éppen 129 éve, azaz 1882. december 16-án. Édesapja akkor éppen Kecskemét állomásfõnöke volt, édesanyja pedig korábban ugyanott pénztáros.
Tartalma a vasutas szájhagyományban a következõképpen maradt fenn: Kodály azt üzente, hogy a népmûvelési otthon, mely az õ nevét viseli, az igazi mûvészet otthona legyen, s ha megtudja, hogy ebben az épületben jampi muzsika hangzik el, vagy jampi táncot járnak, saját kezével kaparja le nevét az épületrõl…
A helyi sajtó szerint levelében ígéretet tett, hogy megpróbál eljönni az ünnepségre, de felesége betegsége miatt nem vett részt rajta. A névadó ünnepségen a korban szokásos beszédek elhangzása mellett fellépett Ketting vezetésével az akkor hatvanöt tagú énekkar, természetesen Kodály mûveivel.
B.E.