Nagykanizsán csak külsõ forrás bevonásával tudták biztosítani 2007 és 2010 között a pénzügyi egyensúlyt, emiatt jelentõsen nõtt az önkormányzat adóssága - közölte pénteken nyilvánosságra hozott jelentésének összefoglalójában az Állami Számvevõszék (ÁSZ).

 A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintõ ellenõrzés eredménye szerint Nagykanizsán az adósságállomány 2,6 milliárd forintról 5,4 milliárd forintra emelkedett, ebbõl 600 millió forint az árfolyamváltozás miatti különbözetbõl adódott.
Az önkormányzat az átmeneti likviditási hiányt folyószámlahitellel, a fejlesztési forráshiányt pedig hosszú lejáratú fejlesztési hitel igénybevételével tudta finanszírozni. Ugyanakkor a pozitív költségvetési egyenleg, a minimális lejárt szállítói tartozásállomány csökkentette az önkormányzat mûködési kockázatát, a mûködési bevételek pedig biztosították a kiadások és az adósság finanszírozását - tette hozzá a számvevõszék.
Az ÁSZ kitért arra, hogy a fejlesztési célú kötelezettségvállalásoknál a fedezet rendelkezésre állt, ezért ez nem jelentett kockázatot a kiadások finanszírozásában, de szükség esetén az önkormányzat forgalomképes ingatlanvagyona is felhasználható az adósság visszafizetésére.
A feladatellátást a polgármesteri hivatallal együtt 30 költségvetési szerv, valamint 12 gazdasági társaság (ebbõl hat társaság 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van) végezte. Tavaly a mûködési kiadások 6,4 százalékát, mintegy 1,1 milliárd forintot önként vállalt feladatok ellátására fordították. A jelentésben példaként említették az uszoda és strandfürdõ üzemeltetésére, az úszásoktatásra, a városi rendezvények szervezésére, a rehabilitációs foglalkoztatásra, valamint a helyi média, civil szervezetek, egyesületek mûködéséhez biztosított pénzügyi támogatást.
Az összegzés szerint 2007 és 2010 között az önkormányzat 12,8 milliárd forint értékû beruházást és felújítást indított el, ebbõl a múlt év végéig 7,3 milliárd forint kifizetés teljesült. A folyamatban lévõ fejlesztési feladatokra a 2010-es évet követõen 5,5 milliárd forint kötelezettséget vállaltak, ennek csaknem 82 százalékát, mintegy 4,5 milliárd forintot EU-s forrásból, a fennmaradó összeget pedig a rendelkezésre álló hitelmaradványából finanszíroznak.
A jelentésben pozitívumként szerepel, hogy a pénzügyi egyensúly megõrzésére és javítására tett intézkedésekkel (helyi adóbevételek növelése, költségalapú lakbér bevezetése, intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentõs létszámcsökkentések) 2,2 milliárd forinttal javították az önkormányzat pénzügyi helyzetét.
Az ÁSZ javaslata szerint a polgármesternek a mûködés pénzügyi egyensúlyának hosszú távú fenntarthatósága érdekében intézkedési tervet kell kidolgoznia, amely tartalmazza a bevételnövelõ lehetõségek feltárását, és át kell vizsgálnia a folyamatban lévõ és a tervezett beruházásokat.

MTI