Új törvény szabályozza mától a polgárõrségek tevékenységét; azok az egyesületek mûködhetnek, amelyek tagjai a köztestületté alakuló Országos Polgárõr Szövetségnek (OPSZ), valamint országosan egységes formaruhát viselnek. A polgárõr-egyesületeknek együttmûködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fõvárosi rendõr-fõkapitánysággal is.

Az új jogszabály szerint a polgárõrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, mûködésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárõr-egyesület által kizárólagosan végezhetõ alapfeladatokat is, így a közterületi járõrszolgálatot, a figyelõszolgálatot és a jelzõõri feladatokat.
A jövõben csak 18 évnél idõsebb, büntetlen elõéletû emberek lehetnek polgárõrök és minden polgárõr egységes, kitûzhetõ, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárõr Szövetségtõl.
Szintén újdonság, hogy országosan egységes formaruhát kapnak a polgárõrök, akik ezen kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
További változás, hogy a törvény bevezeti a polgárõrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is. Panaszt bárki indíthat az OPSZ-nél, amely a legsúlyosabb esetben eltilthatja a tevékenységtõl a polgárõrt.
A polgárõrség az idén 700 millió forintból gazdálkodhat, munkájukhoz várhatóan 50-100 autót is kapnak.
A polgárõrmozgalom húsz éve, 1991-ben indult el, a szervezet eredeti neve Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége volt. A szövetség honlapján Túrós András OPSZ-elnök arra emlékeztet, hogy az elsõ egyesületek a közbiztonság és "az akkori rendõrség kritikájaként" alakultak meg.
A szövetség elnöke 1991 és 1997 között Kopácsi Sándor, Budapest 1956-os rendõrfõkapitánya volt. A szervezetnek jelenleg mintegy 84 ezer tagja van, akik csaknem kétezer egyesületben tevékenykednek.

MTI