Már hatályba is léptek a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló új szabályok. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent a víziközmû-szolgáltatásról szóló törvény, amely záró rendelkezéseiben szól a katasztrófa-egészségügyi ellátásról, de ezzel együtt megjelent a törvény egyes részletszabályait tartalmazó kormányrendelet is. Utóbbi rögzíti például azt, hogy kiket és milyen feltételekkel rendelhetnek be azokba a kórházakba, ahol egészségügyi válsághelyzetet rendeltek el.
 

A víziközmû-szolgáltatásról szóló törvény katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló záró rendelkezése kimondja: egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik. Mint kifejtették: "egészségügyi válsághelyzetnek minõsül minden - rendszerint váratlanul bekövetkezõ - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók mûködését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttmûködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor".
A törvény arra is kitér, hogy egészségügyi válsághelyzet idején a betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható - szögezi le a jogszabály.
"A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat" - fogalmaz a törvény. Megyei szintû egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintû egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni. A kormány a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók is kirendelésérõl is határozhat.
A kirendelésre vonatkozó részletes szabályokat a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet rögzíti. Egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi tevékenység végzése céljából történõ kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre, az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkezõ egészségügyi dolgozóra, vagy az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetben egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi dolgozókra.
Nem rendelhetõ ki terhes nõ, 6 éven aluli gyermeket nevelõ nõ, továbbá az, aki 14 éven aluli gyermeket egyedül nevel, 3 vagy több 14 éven aluli gyermeket nevel, valamint aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozóját egyedül látja el.
A dolgozók kirendelésérõl a megyei egészségügyi védelmi bizottság vagy az országos tiszti fõorvos javaslatára miniszteri határozatban döntenek, de sürgõs esetben a kirendelés szóban is történhet.
Az egészségügyi szolgáltató vezetõje a kirendelésben meghatározott határidõn belül, de legkésõbb a közléstõl számított 24 órán belül haladéktalanul írásban kijelöli a követelményeknek megfelelõ embereket, akiknek a kirendelés helyére történõ szállításáról szükség esetén a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik.
A rendelet arra az eshetõségre is kitért, ha a kirendelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs
lehetõség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna. Ebben az esetben elhelyezésérõl és ellátásáról fekvõbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvõbeteg-gyógyintézet, háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történõ kirendelés esetén az érintett önkormányzat és a területileg illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik.
A kormányrendelet az újonnan létrejött megyei egészségügyi védelmi bizottság feladatait, mûködésének részletes szabályait is tartalmazza. A megyei, fõvárosi egészségügyi védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei egészségügyi védelmi bizottság) illetékessége a megyére, illetve a fõvárosra terjed ki. Elnöki posztját az illetékes megyei vagy fõvárosi kormányhivatal vezetõje tölti be. Tagjai: a megyei, fõvárosi tiszti fõorvos, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet térségi egészségszervezési központjának vezetõje, és az országos tiszti fõorvos által kijelölt személy.
A megyei egészségügyi védelmi bizottságot szükség esetén, de legalább évente össze kell hívni.
Ha a bizottság egészségügyi válsághelyzetet rendelt el, errõl haladéktalanul tájékoztatja az országos tiszti fõorvost, a közigazgatás-szervezésért felelõs minisztert, az egészségügyért felelõs minisztert és a megyei (fõvárosi) védelmi bizottságot. Egyúttal gondoskodik arról, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók, a körzeti illetve helyi mûsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap minél elõbb tegye közzé.

MTI