Ebrendészeti hozzájárulás néven a parlament január 1-tõl - az állatvédelmi törvény módosításával - bevezette az ebadót, amit a helyi önkormányzat vet ki, és alapesetben nem haladhatja meg az évi 6 ezer forintot.

A kiindulás az, hogy a kutyákat az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni. Az év elsõ napján legalább 4 hónapos ebek után pedig már szedhetõ a rendészeti hozzájárulásnak nevezett adó.
Az adót az adott év elsõ napján - az oltási könyvbe bevezetett - tulajdonos fizeti.
Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, míg más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szabhat meg. Az önkormányzat az eb tartási céljának, állatjóléti és ebrendészeti jellemzõinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), és az ebtartó szociális helyzetének figyelembevételével határozza meg az adót.
Nem szedhetõ ebrendészeti hozzájárulás a védett õshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselõ magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett; a mentõ-, jelzõ-, vakvezetõ, rokkantsegítõ vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó õrszolgálatban alkalmazott; a veszélyes eb kivételével az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkezõ és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhelyrõl, ebrendészeti teleprõl vagy állatvédelmi szervezettõl örökbefogadott eb után.
Az állatmenhelyrõl, ebrendészeti teleprõl vagy állatvédelmi szervezettõl történõ örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetõje, írásban igazolja.
Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

MTI