Húsz éve, 1992. január 3-án került sor Magyarországon az elsõ szívátültetésre. Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása:

A szívátültetésig hosszú út vezetett, hiszen sokáig nem csak a technika hiánya, de a szívet körülvevõ misztikus elképzelések is hátráltatták a folyamatot. Az emberi szív úgy élt a köztudatban, mint a lélek kifürkészhetetlen, lüktetõ székhelye, amelyhez hozzányúlni is szentségtörés. Jól tükrözi ezt a maga korában az orvostudomány pápájának számító Theodor Billroth (egyébként a hasi sebészet megteremtõje) kijelentése, mely szerint "az a sebész, aki a szívhez nyúl, megérdemli kollégáinak megvetését". Mégis akadtak olyan merész orvosok, akik hozzányúltak a páciens szívéhez - és az tovább dobogott. 1896-ban elvégeztek az elsõ szívvarratot, a II. világháború alatt a sebesült katonák mellkasából repeszdarabokat és golyókat távolítottak el anélkül, hogy a betegek ebbe belehaltak volna.

A születõ szívsebészet számára a szívátültetés egyik nagy akadálya volt, hogy a keringés megszakítása agykárosodáshoz vezetett. Már ekkor folytak szívátültetési kísérletek kutyákon, 1964-ben James Hardy egy csimpánz szívét ültette be emberbe, aki 90 percig maradt életben. A világ elsõ szívátültetését a dél-afrikai Christian Barnard hajtotta végre 1967. december 3-án: egy gyógyíthatatlan 53 éves szívbeteg férfi kapta meg egy autóbalesetben elhunyt fiatal lány szívét. A mûtét szakmailag sikeres volt, a beteg azonban 18 nappal késõbb tüdõgyulladásban meghalt: a szervkilökõdés ellen alkalmazott gyógyszeres kezelés lehetetlenné tette immunrendszere számára, hogy a betegséggel szemben védekezzen. A kilökõdés megakadályozása Norman Shumway nevéhez fûzõdik.
Magyarországon az elsõ szívátültetést dr. Szabó Zoltán és csapata hajtotta végre a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. A mûtétre 1987-tõl készültek, mélyreható tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holtesteken, kutyákon, hetente találkoztak konzultációra. Riasztáskor rohantak a "vesés" orvosokkal, hogy a vese kivétele után mérjék, mennyi idõ alatt sikerül lebonyolítani a nehéz feladatot.
A csapatnak alig négy óra állt rendelkezésére, hogy kioperálják a donor szívét, eljuttassák a beültetés helyére, megtörténjen a vércsoport megállapítása és elõkészítsék a beteget. Az elsõ riasztást 1991 novemberében kapták, de a mûtétet lefújták, mert Szabó professzor a donorszívet nem tartotta elég egészségesnek.
1992. január 3-án újra megszólalt a csipogója, mert egy agysérülést szenvedett donor szíve vált elérhetõvé. Az elsõ szívátültetést a súlyos és többszörös szívbetegséggel született 28 éves Schwartz Sándoron végezték el. Schwartz Sándor - bár a mûtét után sok mellékhatással kell megküzdenie - ma is boldog családapaként él.
Ma már a betegek 90 százaléka éli túl a transzplantációt, 85 százalékos az egy évi és 70-75 százalékos az öt évi túlélési esély. Magyarországon évente 20-25 szívátültetést végeznek, 2007-ben hajtottak végre gyermeken szívátültetést.
 

MTI