A népszavazásról tartott sajtótájékoztatót Soltész Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, frakcióvezetõ-helyettes, az Országgyûlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának alelnöke, a FIDESZ-KDNP Népjóléti Kabinetjének vezetõje és Cseresnyés Péter a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Nagykanizsai Csoportjának elnöke.

Elöljáróban Cseresnyés Péter elmondta: a sajtótájékoztatót követõ fórum arról szól, hogyan jutottunk ide, hogy most arról kell szavazni, hogy a pitiánernek tûnõ 300 forintról az emberek véleményt nyilvánítsanak. Mindenki tudja, nem errõl szól a népszavazás. Lényegesen többrõl van szó. Arról szól a népszavazás, lehet-e hinni a kormánynak, szabad-e a becsapni az embereket.

Soltész Miklós, a szociális területtel foglalkozó szakpolitikus kifejtette, véleménye szerint miért van szükség a 300 forintos vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére, és mindenki egyenlõ eséllyel menjen orvoshoz a gyógyulása érdekében, és ne kelljen tandíjat fizetni. Azt a pénzt, amit a tanulás díjaként ki kell fizetni, a szülõk már régen megfizették adóban – hangsúlyozta –, nem beszélve arról, hogyha majd diplomásként kimegy az életbe, a számítások szerint négy-ötszörös adót fog visszafizetni ahhoz képest, aki nem tudott tanulni és segédmunkásként kénytelen dolgozni. Errõl nem szól a kormányzati kommunikáció – tette hozzá.

Soltész Miklós arra biztatta az embereket, hogy március 9-én nemzedékek összefogására lesz szükség. Azok az idõs emberek, akiket szerte az országban és itt Nagykanizsán is meglátogattak, elmondták, milyen nagy gondot jelent nekik az emelkedõ rezsi- és élelmiszerárak mellett a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése. Emellett, milyen nagy gondot okoz a fiataloknak, illetve a szüleiknek a jövõ évben esedékes tandíjat befizetni, ami a tehetséges fiatalok ezreit, tízezreit kiszoríthatja a felsõoktatásból.

Mindenkit arra kér, vasárnap menjenek el szavazni, mert a három igen szavazattal el lehet törölni ezt a plusz terhet, amit egyébként már az idõsek, a középkorúak és a fiatalok is befizettek. A munkahelyükön kétszer is elveszik tõlük az egészségügyi járulékot. Egyszer a munkáltató fizeti be utánuk, másodszor mint munkavállalótól vonják le, és most harmadszor a kormány veszi el. Ezt nem szabad hagyni.

A KDNP alelnöke arra is utalt, hogy Magyarországon az európai országok átlagához képest igen magas a járulék- és adóteher, és azokban az országokban, ahol hasonlóan magas, vagy megközelíti a Magyarországihoz hasonlóan magas terheket, ott egyáltalán nincs vizitdíj. Ilyenek például a Skandináv országok, de ott direkt azért nem vezetik be, mert úgy gondolja az állam, hogy közfeladata van, és ezt el kell látnia.

Ha a tandíjjal kapcsolatban hasonlítjuk össze több országgal Magyarországot, elmondható, a legtöbb országban nincs tandíj, vagy olyan alacsony mértékû, hogy meg lehet fizetni. Például Franciaországban öt év tandíjat ki lehet fizetni egy havi ottani minimálbérbõl. Németországban és a szomszédos Ausztriában két évet lehet kifizetni egy havi ottani minimálbérbõl. Magyarországon pedig jó, ha félévi tandíjat ki tud valaki fizetni az egy havi minimálbérbõl. Arról nem is beszélve, hogyha valaki például orvosi egyetemre megy, akkor évente több mint egymillió forint lesz a tandíja, vagy már most is annyit fizetnek.

Sokan megkérdezték Soltész Miklóstól, mi lesz, ha a három igen válasz sikert hoz? – Elõször is rendbe kell tenni a gazdaságot, a gazdálkodást – folytatta a válaszában. Másodszor, a felesleges presztízsberuházásokat vagy le kell állítani, vagy olyan módon kell végrehajtani, hogy ne rakódjon teherként az adófizetõk vállára. Itt elsõsorban a Kõröshegyi hídra, a budapesti kormánynegyedre és a Dunaújvárosi hídhoz kapcsolódó átgondolatlan beruházásokra, valamint a kórházi széfek felszerelésére gondolt. Pazarlásként említette meg az utóbbi hónapok még egy nagy visszhangot kellett jelenségét: ha az orvosokat szabadjára engedjük mert megalázóan kevés bér kapnak, vagy nem tudnak elhelyezkedni és õk Svédországot, Norvégiát, vagy Angliát választják, ez is pazarlás. Nem bánhat így az ország sem a szakembereivel, sem a diplomásaival.

Végezetül társadalmi szolidaritásra kérte a tehetõs embereket Soltész Miklós, mert ez a társadalom fennmaradásának alapja. Ha végleg kettészakad a társadalom, az a bûnözés beindulásával és erõsödésével járhat, amire rákényszerülhetnek az emberek a megélhetésük miatt.

B.E.