Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), amely társadalmi egyeztetésre bocsátotta a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit - tájékoztatott a tárca a kormányzati portálon kedden.

A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendõ államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhetõ közelségben és magas minõségben - írták.
A KIM közlése szerint a járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg mûködésüket 2013. január 1-jével. A terveket január 20-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyûlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a "jó állam" kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan mûködõ területi közigazgatás létrejöttéhez - hangsúlyozta a KIM.
Mint jelzik, a járási rendszer kialakításának szakmai elõkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány elõzte meg, a KIM a kutatási tapasztalatok, valamint az elõzetes egyeztetések alapján alakította ki a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fõvárosi és megyei kormányhivatalokkal.
"A kialakítás alapelve a gyors és könnyû hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létezõ ügyintézési helyszínek megõrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megõrzése" - összegezték. A KIM közlése szerint a járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések "jól érezzék magukat" ott, ahová beosztják õket, de ha ez mégsem így alakul, lehetõség lesz a járásváltásra.
Mint írták, a járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfõbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedõ elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten mûködõ szerveinek járási szintû integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítõképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.
Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyzõ - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézõje - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A KIM javaslata szerint Budapesten lenne egy, az I., a II. és a III. kerületet magába foglaló Észak-budai, egy Dél-budai (XI., XII., XXII. kerület), egy Nyugat-pesti (V., XIII., IV. kerület), egy Belsõ-pesti (VI., VII., VIII., IX. kerület), egy Észak-pesti (XIV., XV., XVI. kerület), egy Kelet-pesti (X., XVII., XVIII. kerület) és egy, a XIX., a XX., a XXI. és a XXIII. kerületet tömörítõ Dél-pesti körzet.
Baranya megye településeit 9, Bács-Kiskunét 11, Békés megyéét 9, Borsod-Abaúj-Zemplénét 15, Csongrádét 7, Fejér megyéét 9, Gyõr-Moson-Sopronét 7, Hajdú-Biharét 10, Hevesét 7, Jász-Nagykun-Szolnok megyéét 9, Komárom-Esztergomét 6, Nógrádét 6, Pest megyéét 15, Somogyét 8, Szabolcs-Szatmár-Beregét 12, Tolna megyéét 6, Vasét 7, Veszprém megyéét 9 járás foglalná magába, Zala megyében pedig 6 járást alakítanának ki.

MTI - Kanizsa