A Dunántúlra tervezett, esetlegesen Nagykanizsára kerülõ javító-nevelõintézetrõl tartottak lakossági tájékoztatót kedd este a zalai városban, megismételve a tavaly december eleji, a résztvevõk tiltakozása miatt sikertelenül zárult fórumot.

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester a bevezetõjében is utalt arra, a korábbi fórum sikertelen volt, mert a résztvevõk nem is hagyták, hogy a meghívottak bemutassák, miként mûködik és milyen lehet Nagykanizsán egy fiatalkorúak javító-nevelõ ellátásával foglalkozó zárt intézmény. Hangsúlyozta azt is, hogy olyan tervek ellen indult meg a tiltakozás a városban, amelyekhez még ki sem írták a megvalósítást lehetõvé tévõ pályázatot.
A tavaly december 8-án tartott elõzõ tájékoztatón a nagykanizsai Maort-telep lakói nem akarták meghallgatni a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (Nefmi) szakembereit. A több mint háromórás fórumon mindvégig zúgolódással és bekiabálásokkal tudatták, hogy nem kérnek az intézet terveibõl, nem akarják, hogy az lakóházaik mellett, az egykori határõrlaktanya átalakításával valósuljon meg.
Dudás Zoltán, a Nefmi gyermekvédelmi és gyámügyi fõosztályának vezetõje akkor nem tudta elmondani tájékoztatóját, a kedd esti rendezvényen azonban már végighallgatták a résztvevõk, bár ezúttal a támogatók és az ellenzõk többször is bekiabálással és megjegyzésekkel zavarták a vélemények kifejtését vagy a kérdések feltevését.
A Nefmi szakembere elmondta: az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP) keretében várhatóan január végén, február elején jelenik meg az a pályázat, amely 2,25 milliárd forintos költségvetést biztosít a Dunántúlon egy fiúk számára készülõ javítóintézet kialakítására. A szigorú biztonsági körülmények között mûködõ intézménybe olyan fiatalkorúak kerülnek, akiket elõzetes letartóztatásba helyeznek vagy a bíróság javítóintézeti nevelésre ítélt.
Az elõadó többször is utalt arra, jelenleg az országban Aszódon, Debrecenben és Budapesten mûködik fiúk számára fenntartott javítóintézet, de szükség van arra a Dunántúlon is, s éppen Zala és Somogy megye déli részének a bûnügyi fertõzöttsége indokolhatja, hogy Nagykanizsa megfelelõ hely lenne. Hozzátette, hogy a majdani helyszín kiválasztásakor fontos az autópálya közelsége, a jó közlekedés, de az is, hogy az ott élõk mennyire fogadják szívesen a 100-120 embernek - mintegy 80 százalékban pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak - munkát adó intézményt.
Molnár József, Nagykanizsa rendõrkapitánya debreceni és aszódi bûnügyi adatokat említve beszélt arról, hogy egyik településen sem befolyásolta negatívan a közbiztonságot az ott mûködõ intézet, és a zalai városban sem várható más. A térség bûnügyi fertõzöttségét õ is magasnak ítélte, de éppen amiatt, hogy most még nincs a környéken ilyen létesítmény, a fiatalkorúakat vagy nem tudják elõzetes letartóztatásba venni, vagy nagyon messzire kell õket elszállítani.
A sokszor indulatosan megfogalmazott hozzászólásokra, kérdésekre válaszolva Dudás Zoltán arról is említést tett, hogy Nagykanizsa mellett még további nyolc település is szóba jöhet a megvalósítás helyszínéül. Ezeket nem kívánta megnevezni, azt azonban kijelentette, hogy Nagykanizsának nagyon jó adottságai vannak. A tervezett objektumról azt mondta: várhatóan fele-fele arányban kerülnének ide olyan fiatalkorúak, akik elõzetes letartóztatásba kerültek, illetve már javítóintézeti nevelésre ítélték õket.
A csaknem háromórás fórumon Marton István, a korábbi ciklus polgármestere, jelenleg a Kanizsáért Közéleti Egyesület önkormányzati képviselõje azt mondta: a képviselõ-testületnek a beadványa alapján január végi ülésén kellene majd állást foglalnia arról, hogy támogatja-e az intézet építését. Ha a többség e mellett van, akkor helyi népszavazáson kellene a városlakóknak véleményt mondaniuk - fogalmazott.

MTI - Kanizsa