Lakást venne, eladna, vagy bérelne? E kérdés szinte minden családot érinthet.

Ez évtõl már nemcsak az új, hanem minden lakóépület tulajdonjog-váltásánál, de bérleti jogviszony keletkezésekor is a kötelezõ energetikai tanúsítvány, mely sokakat ráébreszthet, hogy nem mindegy milyen energetikai minõségû lakást vásárol.
Ez a Kormányrendelet az idevonatkozó európai uniós direktíva alapján született, amely sokkal szigorúbb energetikai követelmények bevezetését, az energiafogyasztás és környezet-szennyezés jelentõs csökkentését tette kötelezõvé. Fokozottabb energiatudatos szemléletváltásra van szükség minden téren! Ennek eléréséhez az energiatanúsítvány egy mértékadó eszköz, egy olyan új közirat, amely az épület energiafelhasználásának hatékonyságát mutatja meg, rámutat a társasház/lakás (önálló rendeltetési egység) hõtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira, s ez által szakértõi javaslatokat fogalmaz meg az energia megtakarítás komplex lehetõségeire. Bevezetésével alapjaiban fog megváltozni az ingatlanvásárlás és forgalmazás eddigi szokásrendszere. Az alacsony energiafogyasztás értékké válik, s ez megjelenik az ingatlanok árában is.

 Az eladónak ugyanúgy, mint a vevõnek elemi érdeke lesz az épület/lakás minél kedvezõbb energetikai osztályba sorolású tanúsítása.
Hazánkban, a lakások mintegy kétharmadában „energiaszegénységben” élõ családok élnek. Azonban az energiapazarló, korszerûtlen lakhatási feltételeket egyszerû eszközökkel jelentõsen javítani lehet. A választott technológiától függõen az utólagos hõszigetelés egy átlagos ház árának az 2-5%-át teszi csak ki, ugyanakkor ezzel az értéknövelõ beavatkozással a teljes fûtésszámla akár a felére csökkenthetõ.
Az elhasznált hõmennyiség 15%-át sem teszi ki a használati meleg víz elõállítása, míg fûtésre az energiaköltség kétharmadát költjük. Ez is azt erõsíti, hogy az egyáltalán nem, vagy rosszul hõszigetelt ház legkevesebb 2-szer több felesleges energiát fogyaszt el. Egy átlagos, a 60-as, 70-es években épült energiapazarló társasház megfelelõen méretezett vastagságú utólagos hõszigetelését aránylag alacsony bekerüléssel el lehet végezni. Ezen költséget 3-5 év alatt az energia megtakarítás során visszanyerhetjük, ugyanakkor fiziológiai közérzetünk jelentõsen javul, s jóval vonzóbbá, forgalomképesebbé tettük ingatlanunkat.
Az újrainduló szocpol. támogatásnál egyebek mellett új elemként az otthon energetikai minõsítését is figyelembe fogják venni.
Egyszerû empíria: a bérlõket is fõleg anyagi szempontok motiválják, azt a lakást/házat választják, amelyiknek számottevõen alacsonyabb a rezsiköltsége.
Mivel e téren is teljes rendszerben kell gondolkodni, ezért nagyon fontos elem a nyílászáró szerkezetek hõtechnikai minõsége és a választott fûtési épületgépészeti hatékonysága is.
A jövõ a megújuló energiahasznosításé: a geotermikus (talajszondás), a szél, illetve a napkollektoros energianyerésé, azonban a jelenlegi támogatási lehetõségek és az aránylag hosszabb idejû megtérülés gyorsabb elterjedését korlátozhatja.
Mindezen ismeretek birtokában biztonsággal kijelenthetõ: már rövid távon is érvényesíthetõ a környezetbarát és energia-hatékony lakások árának és pozitív megítélésének hatása az energiafaló hagyományoséhoz képest.

Balassa Béla
építészmérnök, energetikai tanúsító