A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem vendége január 20-án Pap Gábor volt. Az est házigazdája volt, az Ynet Kft. – Nagy Csaba és családja. A székekre, mint minden alkalommal egy Zalatáj került, amely Ekler Elemér fõszerkesztõ úrnak köszönhetõ. Balogh László géplakatos mester egy üveg borral és két szál kolbásszal, Bognár Simon gazdálkodó egy üveg mézzel, Németh Ferenc zenetanár finom zalai almával ajándékozta meg az elõadót. A Vitézi Rend Nagykanizsai Hadnagysága részérõl Vörös András hozta a történelmi zászlókat, Játyel Katalin a terítõt, a gyertyatartót, a gyertyát, finom üdítõ italt és a csengõt. Sok kicsi, de szép emberi szándék, ha valóra válik, akkor jó érzéssel tölti a közösséget.

Annak ellenére, hogy egyre nehezebb a szabadegyetem nyilvánosságát megteremteni, meglepõen sokan jöttünk össze a Magyar Kultúra Napjára emlékezni. Több visszajelzést kaptunk, hogy nem fértek be az elõadó terembe. Tudom, hogy nem pótolja a közös élményt, de az elõadást rögzítettük és rövidesen elkészül a DVD, amely mindenki számára elérhetõ lesz. Az elõadás elõtt közösen elénekeltük a himnuszt, majd a Magyar Mûveltség - Díj ünnepélyes átadására került sor.
Mivel országos híre lett a díjnak, így sok értékes javaslat érkezett hozzánk. A díjban csak azok részesülhetnek, akik több évtizeden keresztül, maguk erejébõl, önzetlenül tesznek az egyetemes magyar kultúra megtartása és átörökítése érdekében. A Magyar Kultúra Napján, a Szellemi Tanácsadó Testület döntése értelmében a díjat kapták:
néhai Bartis Ferenc író, 1956-os hõs, az Összmagyar Testület alapítója – szabadságharcos, néhai Szilágyi János múzeumigazgató, a Poszthumusz a Magyar Kultúra Lovagja, a Dráva Múzeum alapítója / Barcs /, dr. Márkus Ferenc nyugalmazott középiskolai latin-magyar szakos tanár, író, bibliakutató és szerkesztõ / Nagykanizsa / és vitéz Szilágyi Árpád a Szegedi Hagyományõrzõ és Városvédõ Egyesület elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja / Szeged /.
A díjakat Rózsás János író, volt gulag-rab – kutató történész, Balogh László géplakatos mester és Kiss László vegyészmérnök – vállalkozó adták át.
A díjak átadása után, Pap Gábor mûvészettörténésznek ünnepélyes keretek között adtuk át az ajándékainkat, majd kezdõdött az elõadás. Pap Gábor mûvészettörténész hihetetlen szellemi erõvel és magas önfegyelemmel tartotta meg vetítettképes elõadását. Lényegében ismertette azonos címû könyvének tartalmát, amely a Két Hollós Könyvkiadónak köszönhetõen 2010-ben jelent meg. Meglepve hallgattuk, hogy az Atillai örökséget, milyen módon és hogyan torzították és hamisították évszázadokon keresztül. Atilla király, kora legnagyobb uralkodója volt, valójában kiemelkedõ mûveltsége és a szkíta erkölcs tette nagy formátumú uralkodóvá. Az indoeurópai hagyomány az egyéni és csoport érdekek kíméletlen érvényesítésére irányul, itt az erkölcsnek nincs jelentõsége. A kitûzött cél érdekében bármilyen eszköz felhasználható. Lényegében a másik fél kiiktatása a gyõzelem feltétele a harcban. A szkíta erkölcsiség és a mi mondai örökségünk a Hunor és Magyar küzdelemtípust követi! Ebben a harcban, csak az lehet a gyõztes, aki maga fölé tudja emelni a gyengébbet, vagy ellenfelét, vagy ellenségét! A másikban rejtõzködõ értéket kibontja és a nagy nemzeti közösség számára hasznossá teszi. Ebben a küzdelemben a kölcsönös bizalom mindennek az alapja. Az emberi önzés ebben a harcban nem érték, hiszen itt csakis egymásért és nem egymás ellenében történik a küzdelem. Azt gondolom nagyon-nagy kincs ez a magatartás modell, hiszen ez a mi legszebb magyar örökségünk. Ez olvasható ki Atilla és Buda kapcsolatából. Ezért nem rombolja le Rómát. Ezért nem tart rabszolgákat, és a nemes küzdelem után nem alázza meg ellenfeleit. Birodalmában nem tûri a hatalommal való visszaélést és ahol tetten éri, ott szigorúan megtorolja. Atilla halála után, Csaba királyfi tovább örökíti a szkíta erkölcsiséget, amely õseink dicsõséges tetteit és történelmét írja tovább.
Ma sajnos látható, hogy a megosztó politika a káini modellt valósítja meg, pedig kulturális örökségünk kötelez bennünket a szkíta erkölcs megvalósítására. Nemzetünk belsõ tartalékai a több ezer éves kulturális örökségünkbõl fakad! Anyanyelvünknek és teremtõ mûveltségünknek köszönhetõen, népünk tehetsége és feladatmegoldó képessége megbecsülést vívott ki a világban! A tudomány és a kultúra területén a magyarság világhatalom volt és újból az lehet! Romló világunkban a közös felemelkedés egyedüli lehetõsége a szkíta erkölcs és hagyomány újbóli felélesztése, hiszen a világnak is szüksége van ma egy új életesélyre, amely csakis ezen az úton válhat az emberiség hasznára! Szûkebb és tágabb világunkban tegyünk meg mindent azért, hogy a magyarság ne egymás ellenébe harcoljon, hiszen több ezer éves kultúránk kötelez bennünket, egymás megértésére és az értékek tiszteletére! A következõ nemzedék iránti felelõsségünk, arra kötelez bennünket, hogy egy érték alapú, szkíta erkölcsben elkötelezett, tisztességes, magyar életet próbáljunk teremteni. Gondolkodjunk és magas önfegyelemmel tegyünk meg mindent azért, hogy a szeretet és az emberség útján tudjunk járni. Csaba királyfi csillagösvényén, egyesült erõvel a magyar – a magyart és egyben világ emberiségét támogatva.
Az elõadás végén tartalmas és kötetlen beszélgetések alakult ki, közben Pap Gábor mûvészettörténész dedikálta könyveit.

Rajnai Miklós
Bánffy Miklós-díjas bölcsész