Mindszenty József zalaegerszegi évtizedeirõl és a Don-kanyar nagykanizsai hõseirõl is megemlékezik idén a Zala Megyei Levéltár (ZML), amelynek idei terveirõl és tavalyi eredményeirõl hétfõn tartottak sajtótájékoztatót. Az eseményen bemutatták a Riválisok polgárosodása - Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 címû dokumentumkötetet is.

 Gyimesi Endre levéltári miniszteri biztos a kötet bemutatóját azzal vezetett fel, hogy a dokumentumok megõrzése révén a következõ nemzedék "a jövõt tudja építeni". A levéltár az egységbe tartozás szimbóluma, ha elvesznek iratok, azzal mi vagyunk szegényebbek, ezért is fontos megõrizni ezeket a következõ nemzedékek számára - fogalmazott.
Utalt arra is, hogy Zalaegerszegen és Nagykanizsán tudományos kutatómunka szinte kizárólag a közgyûjteményekben és a levéltárban zajlik, amelyek most átmenetileg a kormányhivatalok fenntartásában mûködnek.
A Foki Ibolya levéltáros által szerkesztett kötetrõl elmondta: olyan hiánypótló mûrõl van szó, amely 180 dokumentum bemutatásával idézi fel Nagykanizsa és Zalaegerszeg - nyomaiban még ma is tapasztalható - rivalizálást, amely azonban hozzájárult ahhoz, hogy eltérõ módon, de mindkét zalai mezõváros a polgárosodás útját választotta. Zalaegerszeg esetében a megyeszékhely státuszát régóta magáénak valló, jelentõs értelmiségi, hivatalnoki réteget tömörítõ igazgatási központról, Nagykanizsa esetében pedig kiterjedt gazdasági vonzáskörzettel, kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkezõ kereskedelmi centrumról van szó. Folyamatos kihívást jelentett, hogy Nagykanizsa többször is szerette volna megszerezni a megyeszékhely rangját.
Gyimesi Endre a kötetben található számos érdekes adat között említette, hogy Zalaegerszeg például 1871 után másfél évtizedre elveszítette városi rangját, s nagyközséggé vált, míg Nagykanizsa rendezett tanácsú városként jelentõs fejlõdésnek indult. Az ötven évet felölelõ, a város egészét vagy a polgárok mindennapjait érintõ dokumentumokból az is kiderül, hogy abban az idõszakban piperészek és kordoványosok - azaz nõiruha-kiegészítõkkel foglalkozó kereskedõk, illetve különleges bõrmûvesek - is dolgoztak Zalaegerszegen.
Molnár András, a ZML igazgatója az idei terveket ismertetve számolt be arról, hogy két történelmi évforduló kapcsán szerveznek tudományos emlékülést: Mindszenty József születésének 120., valamint a Don-kanyarba vezényelt katonák tragédiájának 70. évfordulója apropóján.
Március végén Mindszenty bíboros - aki csaknem harminc éven át, Pehm Józsefként apátplébános volt a zalai megyeszékhelyen - születésnapjához kapcsolódik az emlékülés, amelyet alkalmi kiállítás is kísér. Ez utóbbin a zalai tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumok, és elõször nyilvánosság elé kerülõ fotók láthatók majd a zalai közgyûjtemények és az esztergomi prímási levéltár jóvoltából.
Októberben Nagykanizsán tartják a doni katonákra emlékezõ ülést, miután a nagykanizsai 9. könnyûhadosztály katonái jelentõs részt képviseltek a frontra vezényeltek körében. Az évfordulóra egy egykori szemtanú fotókkal dokumentált visszaemlékezéseit kötetbe foglalják, de szeretnének digitális archívumot készíteni az egykori doni veteránok fénykép- és iratanyagaiból is.
Káli Csaba, a ZML igazgatóhelyettese az elmúlt évi munkájukat összegezve elmondta, hogy tavaly 146 folyóméternyi új irat érkezett a levéltárba, amely ma már több mint 10 kilométernyi mennyiséget tárol raktáraiban. Folyamatosan dolgozzák fel és teszik elektronikus formában elérhetõvé a Zalában õrzött iratokat és azok tartalmát, így a múlt évben 381 folyóméternyi irat rendezését végezték el és 609 iratfolyóméterhez készítettek kutatási segédletet. Jelenleg a 20. század második felében keletkezett tanácsi és pártjegyzõkönyveket rendezik, s ezeket a késõbbiekben digitalizálni is fogják.
Hozzátette: az elmúlt tíz év rekordját megdöntve tavaly 1200 esetben keresték fel kutatók a zalaegerszegi levéltárat.

MTI - Kanizsa