A Vindornya-láp élõhelyének helyreállítására és fejlesztésére 300 millió forint európai uniós támogatást nyert el Vindornyaszõlõs önkormányzata; az elõkészítõ munkák várhatóan január végén kezdõdnek el a Zala megyei településen – tájékoztatta Tálos Zoltán polgármester az MTI-t.

 A 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi területen 6-7 hektáros tórendszert alakítanak ki. A két összefüggõ és egy különálló - 1,2-2,10 méter mély - tó vízszintszabályozására zsilipeket építenek ki. A tórendszert pallójárda veszi majd körül, így a turisták a bebarangolhatják a lápot, közvetlen közelrõl csodálhatják meg a tó élõvilágát. Az információs táblákkal kiépített túraútvonal csatlakozik majd a Vindornya-csatorna vonalát követõ Vidra tanösvényhez, ahol már elkészült a kilátó is. A 330 méterenként elhelyezett oktatótáblák a lápon élõ állat- és növényvilágról, a sás, a gyékény felhasználásáról tartalmaznak érdekes információkat – ismertette Vindornyaszõlõs független polgármestere.
Hozzátette; a lápon természetvédelmi okok miatt csak a téli idõszakban dolgozhatnak, így a természeti értékek, az õshonos, védett növény- és állatfajok védelmét, a vizes élõhely megõrzését szolgáló beruházás várhatóan 2013 végén, 2014 elején fejezõdik be.
A nyílt vízfelület kialakításával javul majd a terület vízellátása is, és ezzel meg tudják akadályozni a terület további száradását, és az öngyulladást, ami a kilencvenes években gyakran okozott gondot. A száraz idõszakokban a megmaradt láp növényzetével együtt többször leégett, 1995-ben például a kigyulladt lápon több hónapon keresztül izzott a tõzeg, és ha a széljárásól függõen a kellemetlen, szúrós szagú füstöt olykor Hévízen, Keszthelyen és a környezõ településeken is érezni lehetett - emlékeztetett Tálos Zoltán.
Felidézte, hogy a vindornyszõlõsi lápon a XIX. században kezdõdött el a tõzeg kitermelése, ami a XX. század ötvenes éveiben „nagyüzemivé” vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot a töltések között átvezették a lápon. A tõzeg kitermelése után a patakot a szabályozott mederben hagyták, így az elhagyott bányaterület fokozatosan kiszáradt, amely a szélsõségesen száraz idõszakban a hátrahagyott – kitermelésre nem érdemes – tõzeg öngyulladásához vezetett.
A „roncsolt" lápterület azonban az elmúlt években gazdag élõhellyé vált, de a túlzott kiszáradás gátolja a rehabilitációs folyamatokat – mutatott rá a polgármester.
Szólt arról is, hogy a természeti értékek és terület biztonságának védelme mellett a projekt egyik célja az idegenforgalom fellendítése. A 350 lakosú Vindornyaszõlõs a Zalaszentgrót-Sümeg-Keszthely háromszög közepén található, és a Hévízen, Zalakaroson pihenõ turistákra is számítanak.
Vindornyaszõlõs nevezetessége a Buruczky tanösvény is. A faluból a hegyre felvezetõ 8 kilométeres túraútvonal végighalad a Kovácsi-hegy 200 méter hosszú bazaltutcáján. A barlangokkal, hasadékokkal tûzdelt bazaltfolyosó Közép-Európában egyedülálló földtani képzõdmény.

MTI - Kanizsa