Mint arról már hírt adtunk korábban, a Batthyány gimnázium 11.F osztálya nyert egy ausztriai síutat, melyet már „le is kirándultak”, s a jól megérdemelt kiruccanásról hírt adtak lapunknak is:

„Csúszkaland után…
2011. december 5. A nap, amikor egy 32 fõs batthyánys osztály a tanárokkal és összes támogatójukkal karöltve ünnepel. Az öröm oka nem is olyan kicsi: megnyertük a MOL pályázatának fõdíját, a négynapos síutat január 19-22-ig az ausztriai Karintia hófedte csúcsai között.

 Már a készülõdés is nagy izgalmat keltett közöttünk, de csak a buszra szállás pillanatában tudatosult bennünk: mi tényleg síelni megyünk! Az ötórás út mégis rövidebb lehetett, mint amennyi ténylegesen volt, mert az érkezés pillanatában még nem foglalhattuk el a szobákat. Nem mintha ez nagyon zavart volna minket, a hó és hideg ellenére rátaláltunk a járda közepén az ingyenes wifi-szolgáltatásra. De maga a szálloda sem okozott csalódást: kihasználva az energia-újrahasznosítás lehetõségeit, a szórakozni vágyó emberek – vagyis mi! - a zenélõ lépcsõtõl a wii-játékokig mindent kipróbálhattunk. Volt ott energiafelhasználó bicikli, mechanikusan felhúzható kisautó-versenypálya, csocsó-asztal, biliárd, internet-lehetõség stb. Ám nekünk mégis a szauna volt a befutó, ahol a napi 5-6 órányi síelés után egyrészt kibeszélhettük a napi sí-bakiáradatot, másrészt megismerkedhettünk más szállodavendégekkel, akik talán nem is annyira ismeretlenek…
Történt ugyanis, hogy az a bizonyos két magyar vendég, akikkel a szaunában találkoztunk, kicsit megviccelt minket. Gondolták, „milyen poénos, hogy nem tudják rólunk, kik vagyunk!” És amíg mi a fél életünket elmeséltük nekik, õk inkognitóban maradva hallgattak meg minket. Valójában MOL-os munkatársak voltak, akiknek feladatuk volt felügyelni, hogy a díj jó helyre került-e. (Ez természetesen vitathatatlan!)
Bleiburg más lehetõségeket is nyújtott számunkra. Már messzirõl jól látható volt a hegy tetején magasodó vár, ahová legdrágább osztályfõnökünk túrázni vitt minket (már megint). Számítása nem jött be, mivel mi ahelyett, hogy kifáradtunk volna, még arra is találtunk magunkban energiát, hogy a várost felfedezve „törzshelyet” találjunk magunknak. Ez olyan jó választásnak bizonyult, hogy nemcsak délután, de este is szívesen ismerkedtünk a helyi „parasztbál” szokásaival. (ahol – stílusosan - a tombola fõnyereménye egy STIHL-fûrész volt) Ha a némettudásunk cserben is hagyott minket, a jó öreg Activity-módszerre bátran támaszkodhattunk, amikor is az ún. buliban Tankcsapda-számokat kértünk a helyi DJ-tõl.
Bár mondhatnánk, hogy a többi nap is ilyen felszabadultan és vidáman folyt, de el kell keserítenünk az olvasót: ennél már csak jobb lett! Minden egyes nap új élményeket (és eséseket) hozott számunkra. Kezdjük is a síeléssel, amiért tulajdonképpen belevágtunk a projektbe! Mi, diákok oktatót is kaptunk a kezdeti nehézségek leküzdésére, Gergõ személyében. Bizony, õ nem az a fajta oktató volt, aki csak felszínesen kezeli a tanítványait; tényleg szívén viselte, hogy a 11.F tagjai megtanuljanak síelni. Megesett, hogy akinek még léc sem volt életében a lábán, a síút harmadik napján már a piros pályán találta magát! (Bár az is megtörtént, hogy valakit személyesen Gergõ hozott le a hegyrõl, a hátán.) Aki pedig már profin „nyomta”, az nemcsak az idõjárás, de az ugratók okozta kellemetlenségek ellenére is jól érezte magát!
Az idõjárás igencsak változékonynak bizonyult. Érkezésünk pillanatában csak elszórtan láthattunk a hegycsúcsokon egy-két fehér foltot, ám a második napon már volt annyi hó, hogy Gergõ egy rendkívül hosszú és megerõltetõ bemelegítõ edzést és oktatást tarthasson nekünk. A harmadik napon a profik már valóságos hóviharban szántották a havat a pályákon. Így eshetett meg - a kezdõk szerencséjére -, hogy aki érzett magában elég bátorságot, az oktatói kísérettel kipróbálhatta a frissen megnyitott kék pálya nyújtotta élvezeteket.
A napok kellemesen teltek, a korai felkelést kivéve . Ami még örömet szerzett nekünk, az a forgatás volt. Ugyanis nemcsak a Mol támogatta az utunkat, de a VIVA TV (magával hozva a saját sztárvendégét) péntek-szombaton az osztály tagjaival forgatott! Ennek következtében az osztályunk tagjai lesznek majd láthatók két héten keresztül a Megálló c. tévémûsorban. De nemcsak rövid beszélgetéseket forgatott velünk a stáb: pár tanuló lehetõséget kapott, hogy Vastag Tomit, az X-faktor volt versenyzõjét személyesen kérdezgethesse egy interjú keretében. Meg kell jegyezni, hogy kérdéseinkkel nem is kíméltük a fiatal elõadót. Másnap, a petzeni síterepen való forgatás alkalmával pedig zeneszámokat kérhettünk a mûsorba két csúszás között vagy a hüttében való felmelegedés után.
Az út jó hangulatát folyamatosan biztosították bizonyos vicces kedvû személyek, egy spontán Kész átverés-show keretében.
Ám a síút, melyen a Batthyány Lajos Gimnázium 11.F osztálya részt vett, nem volt átverés, tényleg síeltünk, és ahogy az indulónk is hangzik:
Mi vagyunk a... LEGJOBBAK! És ez... KIRÁLY! Köszönjük a... MOL-NAK!!!"

Bohár Bianka
Szalóki Fanny
11.F