A költségvetés legnagyobb erénye, hogy van – mondta lapunknak adott interjújában Marton István polgármester, aki szerint az ellenzék egyes tagjai megszólalásaik során igyekeznek maszatolni és másra hárítani az elõzõ ciklus káros tevékenységének felelõsségét.

– A 2003 és 2006 közötti ciklusban összesen 9,96 milliárd forint összegû fejlesztési forrásból 5,88 milliárd forint volt a külsõ forrás, a fennmaradó 4,08 milliárd forintot az önkormányzat biztosította, azt is úgy, hogy 2,26 milliárd forintnyi fejlesztési célú hitelt vett fel – utalt elöljáróban Röst János korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakra Marton István polgármester. Ezen Röst arról beszélt, hogy az elõzõ ciklusban minden egyes önkormányzati forint mellé hét másikat tettek.

– Az elsõ évben még csak 48,6 millió forint hitelfelvétel történt a fejlesztések kapcsán, a második évben nulla, a harmadikban 786,3 millió, amely a választások évében majdnem megduplázódott, 1,4 milliárd forintra duzzadva. Közben a mûködési hitel négy év alatt kis híján megháromszorozódott. Történt ez egy olyan idõszakban, amikor még létezett a címzett állami támogatások intézménye, s érkezett az országba uniós forrás is – ellentétben napjainkkal, amikor címzett támogatások már nincsenek, s az EU pénzeirõl sem tudni, merre járnak. Nem beszélve a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseirõl… A teljességhez hozzá tartozik az is, hogy a harmadik, azaz a Tüttõ-féle idõszak hiteleinek törlesztései mára elfogytak, csak a negyedik, azaz a Litter-Röst-féle ciklus hiteleit nyögjük, melyek érinteni fogják még a tizedik önkormányzatot is, mivel húsz éves futamidõvel vették fel azokat. Hozzánk, azaz az ötödik önkormányzathoz képest a hatodikat és a hetediket is jobban nyomni fogja ez a teher, ami jól látszik a költségvetés 7. mellékletébõl is. Nézze csak: idén a hitel- és kamattörlesztés durván 250 millió forint, jövõre azonban már 291 millió, nem beszélve 2010-rõl, amikor majdnem 340 millió forintot törlesztünk – csak az õ hitelfelvételeikbõl. 2011-tõl kezdve pedig jól láthatóan tovább nõ az önkormányzatokra nehezedõ hitel-visszafizetési kötelezettség, hála Litter és Röst urak „áldásos” tevékenységének. Ezért különösen felháborítónak tartom, hogy éppen az utóbbi kritizálja a költségvetésünket. Korrigálnom kell Röst úr azon megállapítását is, hogy minden egyes önkormányzati forinthoz hét másikat tettek. Ez nyilvánvaló hazugság! Négymilliárd forinthoz nem egészen hatot szereztek, ez azt jelenti, hogy minden forintra 1,4 forint jut. Vagyis mégsem hét, mint ahogy azt állítják lépten-nyomon… Megint hazugságon fogtuk õket.

– Mit tart a költségvetés legfõbb erényének?

– Azt, hogy van. Ezért az év elsõ hónapjaitól eltérõen – amíg nem volt költségvetés – az intézményeknek nem kell tovább az elõzõ éves mûködési költség egytizenketted részébõl élniük. A költségvetés hiánya tragikus helyzetbe sodorhatta volna az egyes intézményeket – meg a sportegyesületeket is, melyeknek most van szükségük a források nagyobb hányadára, s nem nyáron, amikor a sportban is többnyire uborkaszezon van. Egyébként azt tudom mondani, hogy jó költségvetés nincs, csak elfogadható és rossz.

– Mibõl fakadt az évrõl-évre növekvõ mûködési hiány?

– Ez egy érdekes kérdés. Amit a költségvetés nagy erényének tartok, hogy a mûködési célú bevételek és kiadások között mindössze 154 millió forint a különbség mínuszban. A mûködési célú dologi kiadások között pedig 163,3 millió forint kamattörlesztés szerepel. Ez azt jelenti, ha ezt az összeget kivehetném – de ezt az elõzõ ciklus vállalásai miatt nem tehetem –, akkor mintegy tízmillió forint többlet lenne a bevételi oldalon. Tehát: ha van valami baj, az is miattuk van. Tavaly a mûködési célú kiadások még több, mint hétszázmillió forinttal haladták meg a mûködési bevételeket, így a mostani helyzet jelentõs elõrelépés. Az idén egyébként is drasztikusan visszafogtuk a mûködést, s ennek következtében még az energiaár-emeléseket figyelembe véve is jó irányba billen a mérleg. Ezt igen nagy eredménynek tartom! Miként azt is, hogy az elõzõ testület 2006-ra a költségvetéshez viszonyítva 11,1 százaléknyi hitel, összesen 2,351 milliárd forint felvételével számolt, melyet sikerült 1,521 milliárd forintra – részben a következõ évekre átcsoportosítva – 830 millió forinttal csökkenteni. Az idei tervezett öszszes hitelfelvétel 1,373 milliárd Ft, amely már a 2005. elõtti idõket idézi. Mindez meggyõzõen bizonyítja, hogy kijött a város az adósságspirálból. S habár nem vagyok elégedett a költségvetéssel, mégis azt tudom rá mondani, hogy kiegyensúlyozott. S felháborító, hogy éppen azok ócsárolják, akik korábban lezüllesztették…

Horváth Attila