A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fõigazgatója szerint mihamarabb egységesíteni kell az egészségügyi ellátórendszert, ha gyorsan akarnak eredményeket, és minél többet szeretnének megtakarítani; Török Krisztina errõl annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy az egészségügyi intézmények az önkormányzatoktól több lépcsõben központi kézbe kerülnek.

 A fõigazgató az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a fõvárosi és a megyei kórházak átadás-átvétele zökkenõmentes volt. A következõ idõszakban - fél éven belül - az aktív ellátó intézmények, majd év végéig a járóbeteg-ellátó intézmények is központi kézbe kerülnek. Mindeközben május elsejével kezdetét veszi az új, térségi alapon szervezõdõ egészségügyi ellátás, amelyhez kapcsolódóan fokozatosan elindulnak a térségi várólisták is - sorolta Török Krisztina, kiemelve, hogy a május elsejei átalakulás csak az elsõ lépés.
A végsõ cél, hogy a térségek hatékonyan mûködjenek, mindenki a saját térségében kapja meg a számára szükséges szintû és színvonalú ellátást - hangsúlyozta.
A hosszú távú cél az, hogy minden olyan ellátást, amelynek nem kell feltétlenül a fekvõbeteg-ellátáshoz kötõdnie, "eltolják" a járóbeteg-ellátás irányába. Ennek részeként a tervezhetõ várólistás ellátásokra - mint a szemmûtét, vagy a csípõprotézis mûtét - fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem egy adott intézmény, hanem az adott térségi várólistára kerül fel. A térségen belül a beteg választhatja majd ki, hogy melyik intézményben szeretné megmûttetni magát.
Mint a fõigazgató kifejtette: a térségi rendszer kialakításának legfontosabb ismérve az volt, hogy pontosan lássák a betegek szokásait, hol milyen ellátást vesznek igénybe, és ennek megfelelõen alakítják az ellátórendszert. A nyolc térség kialakítása, a határok meghúzása ez alapján történt. A térségi felosztást egy múlt év végén megjelent kormányrendelet rögzíti.
Eszerint: a nyugat-közép-magyarországihoz tartozik a fõváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megye, Pest megyébõl pedig a budaörsi és az érdi kistérség.
A Nyugat-Dunántúl térséghez tartozik a teljes Gyõr-Moson-Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye valamennyi települése, továbbá Somogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogányszentpéter.
Az észak-magyarországi nagytérséghez Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a tokaji kistérség kivételével – valamint Hevesbõl a bélapátfalvai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a pétervásárai kistérségek tartoznak.
Észak-Közép-Magyarországhoz sorolták a fõváros III., IV., VI., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesbõl a gyöngyösi és a hatvani kistérséget, Pest megyébõl az aszódi, a dunakeszi, a gödöllõi, a Pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a veresegyházi, Komárom-Esztergom megyébõl pedig az esztergomi kistérséget.
Az Észak-Alföldhöz tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl a karcagi és a tiszafüredi, Borsod-Abaúj-Zemplénbõl a tokaji kistérség, Békés szeghalmi kistérségébõl pedig Bucsa.
A dél-közép-magyarországi területhez Budapest V., VII., VIII., IX., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl a jászberényi, a mezõtúri, a szolnoki és a törökszentmiklósi, Pest megyébõl pedig a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceglédi kistérség – kivéve Nagykõröst – tartozik.
A Dél-Dunántúlhoz sorolták Baranya és Tolna megyét, valamint Somogy megyét - kivéve Inkét, Porrogot, Porrogszentkirályt és Pogányszentpétert -, a dél-alföldi régióhoz pedig Bács-Kiskun és Csongrád megye, Békés – Bucsa kivételével –, valamint Pest megyébõl Nagykõrös, Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl pedig a kunszentmártoni kistérség tartozik.
Mint Török Krisztina kiemelte: vannak megyék, amelyek "feldarabolódtak", de megjegyezte: már most sok helyrõl kapták azt a visszajelzést, hogy a realitásokon alapuló valós beteg-utakat, térséghatárokat alakítottak ki. Arra is kitért, a következõ idõszakban számítanak a háziorvosok és a gyógyszerészek közremûködésére abban, hogy mindenki tudja, különbözõ problémáival hová fordulhat. A tervek szerint 2013 végére, 2014 elejére elkészül az interneten hozzáférhetõ beteginformációs rendszer is.
A fõigazgató a sajtóban szinte naponta felvetõdõ kórházbezárási tervekre reagálva elmondta: egészségügyi ellátóhely nem zár be, legfeljebb profiltisztítás történik. Az intézményvezetõkkel több körben egyeztettek, illetve egyeztetnek folyamatosan. Az egészségügyi struktúra átalakításában mind a térségi ellátásszervezés, mind a funkcionális integráció kapcsán, a hatékonyság mellett, a biztonságos betegellátás a legfontosabb szempont - hangsúlyozta. Vannak olyan területek, amelyeknél a biztonságos ellátáshoz bizonyos társszakmák jelenlétére is szükség van. Ahhoz például, hogy egy szülés során a szülõ nõ és gyermeke is teljes biztonságban legyen az adott intézményben, a szülészet mellett korszerû gyermekgyógyászatnak is lennie kell - fûzte hozzá.
A biztonságos betegellátás garantálása érdekében vannak intézmények, amelyek váltanak, bizonyos ellátást leadnak, míg másban fejleszteni fognak - magyarázta. Az ennek megvalósításához szükséges pályázati menetrendet már ki is dolgozták, hamarosan megjelennek az elsõ kiírások.
A fõigazgató azt mondta, az egyes intézmények tudják, miként alakul a jövõjük. Az egészségügyi struktúra átalakítása tehát ebben az évben felgyorsul, a GYEMSZI-ben pedig azon dolgoznak, hogy minél elõbb egységes legyen és hatékonyan mûködjön az egészségügyi ellátó rendszer - mondta Török Krisztina.

MTI - Kanizsa