Zala megyében az ellenõrzés alá vont magán erdõgazdálkodók közel 14 százaléka nem tett eleget az erdõ-felújítási kötelezettségének - tájékoztatta Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetõje az MTI-t.

  Az ellenõrzött 752 erdõgazdálkodóból 102 erdõgazdálkodóra összesen 14 millió 100 ezer forint bírságot szabott ki az erdészeti igazgatóság. Az erdõfelújítási kötelezettség alatt álló közel 11 ezer hektár területbõl az erdészeti hatóság több mint 6 ezer hektár ellenõrzését végezte el tavaly. Az ellenõrzések során megállapították, hogy az erdõgazdálkodók 945 hektáron teljesítették több éven át tartó munkával az erdõsítés feltételeit, 430 hektáron viszont az ápolási munkák elmaradása, valamint a hiányos, üres területek miatt bírságot kellett kiszabni. A pénzbüntetés legmagasabb összege - amely tíz erdõgazdálkodót érintett - 400-860 ezer forint körüli volt, a többi tulajdonosnak 100-150 ezer forint körüli összeget kell befizetnie az állami kasszába - ismertette az igazgató.
Kiemelte: a legsúlyosabb mulasztásokat elsõsorban a magánerdõgazdálkodó szektorban tapasztalták. A komoly szakmai háttérrel rendelkezõ, több mint 50 ezer hektár állami tulajdonú erdõben gazdálkodó Zalaerdõ Zrt.-nél mindössze 3 hektáron merült fel minimális erdõfelújítási probléma.
Az erdõgazdálkodóknak a fakitermelést követõen két éven belül kell "a sikeres elsõ erdõsítést produkálniuk", illetve - a fafajtól függõen kitûzött határidõ lejárta után - a befejezett erdõsítés jogszabályban foglalt feltételeit biztosítaniuk. Az ellenõrzés alkalmával megállapított határidõtúllépés esetén kerül sor bírság megállapítására - magyarázta az igazgató.
Hozzátette, a jogszabályok szigorúak, nemcsak az elültetett csemeték minimális darabszámát, faját írják elõ, hanem meghatározzák az elvárt minõségét, illetve a szaporítóanyag származásának hitelt érdemlõ igazolását is.
Minden egyes fakitermelést elõre be kell jelenteni; ez a kötelezettség azonban nemcsak az erdõkre, hanem zártkertekre, fásított területekre is vonatkozik, ellenkezõ esetben köbméterenként 30 ezer forint bírságot szabhat ki a hatóság. Az idén közel 400 hasonló bejelentés érkezett már az igazgatósághoz. Az igazgató szerint részben a szigorú jogszabályoknak, a folyamatos ellenõrzéseknek, a mulasztások miatt kiszabott büntetéseknek is köszönhetõ, hogy Zalában az elmúlt években visszaszorult a jogosulatlan fakitermelés.
Zalában évente a 110 ezer hektárnyi erdõség 10 százalékán végeznek erdõtervi elõírásokkal összhangban fakitermelést. Az "élõfakészlet" meghaladja a 30 millió köbmétert; az élõfakészlet az akácosokban legalább 150 köbméter hektáronként, míg az õshonos bükkösökben, ugyanakkora területen elérheti a 800 köbmétert is. A tíz évre elõre tervezett erdõgazdálkodás adatai szerint évente 937 ezer köbméter fával gyarapszik az erdõ. Az erdõtervek alapján évente körülbelül 750 ezer köbméter fát termelnek ki, ennek jelentõs hányada október és március közötti, azaz a téli idõszakra esik. Így évente több mint 150 ezer köbméter élõfával lesz több az erdõkben - hangsúlyozta Jagicza Attila.
Hozzátette; Zalában gyakorlatilag nincs környezetszennyezés, ami veszélyeztetné az állományt, de az aszályos éveket, a csapadékhiányt, a hõséget az erdõk is "rosszul viselik". Tavaly például a Zalaerdõ Zrt. területén 42 ezer köbméter fenyõt kellett "egészségügyi termeléssel" kivágni, elsõsorban hótörés miatt, és 2012-ben arra számítanak, hogy erõsödik az állományok szúkárosítása. A bükkösökben 2003-2005 között az extrém száraz idõjárás és a zöld karcsúdíszbogár okozott hasonló gondokat, akkor csak a zalaegerszegi Erdészet területén több mint 100 ezer köbméter bükköt kellett kivágni. A tölgy viszonylag ellenállóbb, és a mediterrán jellegû cseresekben sem okozhat károkat az aszály.
A zalai erdõségek közel 27 százaléka tölgyes, 14-13 százaléka bükkös, valamint erdei fenyõ. Viszonylag magas, közel 20 százalék az agresszívan terjedõ akácosok aránya is.

MTI - Kanizsa