A tavalyi, 3.500-at meghaladó élelmiszerbiztonsági ellenõrzés során 150 vállalkozásra összesen 21 millió forint bírságot szabott ki Zala megyében az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, de kirívó problémákat nem találtak - tájékoztatta Boncz Attila, az igazgatóság vezetõje az MTI-t.

Az ellenõrzéseket az élõállattartástól kezdve a takarmányozáson át egészen a vendéglátásig, a kész termékek forgalmazásáig végzik.
Az éves kötelezõ vizsgálatokon kívül soron kívül ellenõrzik az újonnan nyílt létesítményeket, a kiemelt turisztikai térségében pedig szezonális jelleggel is vizsgálják a vendéglátó ipari egységek mûködését - említett néhány példát az igazgató.
Zala megyében évek óta nem voltak kirívó, széles rétegeket érintõ problémák. Az ellenõrzött egységek 3 százalékánál találtak kisebb szabálytalanságokat, de ezek a vállalkozások a figyelmeztetés után korrigálták a hibákat. Az ellenõrzések 4,2 százalékánál viszont már bírságot kellett kiszabni - összegezte Furó Tamás igazgatóhelyettes.
A kereskedelemben a legnagyobb gondot a lejárt szavatosságú termékek forgalmazása jelenti. A termékjelölõ címke meghamisítása csak ritkán fordul elõ, inkább az a gyakori, hogy az ellenõrök lejárt szavatosságú termékeket találnak az üzletek polcain. A gyártó szabja meg, hogy mennyi ideig tudja garantálni az élelmiszer minõségét, a kereskedõnek nincs joga ezt az idõpontot megváltoztatni, a határidõ lejárta után ezek az élelmiszerek forgalomképtelenekké válnak - jelentette ki az igazgatóhelyettes.
Gyakori problémát jelent az is, hogy a vállalkozók nem tartják be a higiéniai követelményeket. Hiányoznak a mûszaki feltételek, de az is tipikus hiba, hogy eltört, rozsdás eszközöket használnak - ismertette Furó Tamás.
A tapasztalatok szerint a vállalkozások nagy része még "mindig tart" a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) rendszertõl, ami magában foglalja az önellenõrzési rendszer vezetését, nyilvántartását, aktualizálását. Szankciókat von maga után, ha pontatlanul vezetik a nyilvántartásokat, vagy nem tartják be, és nem adminisztrálják a takarítási utasításokat - jegyezte meg Furó Tamás.
Szólt arról is, hogy a higiéniai követelmények megszegése és a felújítások elmulasztása miatt az elmúlt évben két élelmiszeripari vállalkozásnak kellett felfüggeszteni a mûködését. Egy kisebb húsfeldolgozó üzem közös megegyezéssel meg is szüntette a tevékenységét, mert nem tudta vállalni a felújításokat, míg a másik esetben "kényszerítõ intézkedésre" került sor, a felújítások jelenleg is folynak az üzemben.
Zala megyére nem jellemzõ az illegális élelmiszeripari üzemek mûködése sem, évente mindössze egy-egy esetben fordul csak elõ. Tavaly egy több megyét érintõ, illegális sertésfeldolgozást lepleztek le. A tettenéréskor is éppen tíz darab, Veszprém megyében levágott sertést dolgoztak fel a feketén mûködõ mészárszéken, 2010-ben pedig egy mézfeldolgozót találtak, aki cukorral hamisította a terméket.

MTI - Kanizsa