A magyar internet-felhasználók 46 százaléka egyetért az internet valamilyen jogi szabályozásával, míg 33 százalékuk szerint nincs szükség ilyen lépésre - ismertette az MR2-Petõfi Rádió Netidõk címû mûsorának blogja az NRC nevû közvélemény-kutató cég felmérésére hivatkozva. A kutatás szerint szinte minden internetezõ fontosnak tartja az információ szabadságának elvét, és nem féltik a zene- és filmipart a szabad letöltésektõl.

A rádiómûsor internetes oldala azzal összefüggésben volt kíváncsi a hazai internetezõk véleményére, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
Az NRC február végén készített kutatása szerint a magyar internetezõ férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idõsebbek között. A huszonéves férfiak 62 százaléka például ellenzi a jogi szabályozást, és csak negyedük támogatja azt, az 50 évnél idõsebb nõk 76 százaléka ezzel szemben a törvényi szabályozás mellett áll, körükben az ellenzõk aránya mindössze 7 százalék.
A felmérés megrendelõi ellentmondásosnak tartják ugyanakkor, hogy a netezõk többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzõi hangoztatnak. A legáltalánosabb érv ugyanis az információ szabadságának elve, amelyet a hazai netezõk elsöprõ többsége, közel 90 százaléka mindennél fontosabbnak tart. A szabályozással egyet nem értõk 85 százaléka gondolja úgy, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, de érdekes módon a szabályozáspártiak kétharmada is valamennyire osztja ezt a véleményt - fejtik ki az oldalon.
A blog készítõi kiemelik, a hazai internetezõk többsége a zene- és a filmipart sem félti a szabad letöltésektõl. Négybõl hárman ugyanis úgy vélik, a mozik akkor is mûködni fognak, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két internetezõ pedig azon a véleményen van, hogy a zenészeknek inkább a koncertbevételekbõl kellene megélniük, mint a felvételek után járó jogdíjakból. Igaz ez akkor is, ha a jogi szabályozás támogatói nagyobb rokonszenvvel vannak a kiadók iránt: 53 százalékuk ugyanis azt gondolja, a nagy kiadók fontos értéket adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítók kétharmada nem osztja ezt a véleményt.
A blog tájékoztatása szerint az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte a felmérést ezer internethasználó online megkérdezésével és - a Millward Brown-TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozva - a reprezentatív, legalább hetente internetezõ 18-69 éves korú magyar lakosság körében.
Az ACTA ellen február elején több európai országban, így Magyarországon is tartottak tiltakozásokat a szabályozás ellenzõi. A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, s több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvõ nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethetõ-e az ACTA az uniós joggal.

MTI - Kanizsa