Meghosszabbították a Balaton parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számító, negyed éve elkészült új nádtérkép társadalmi egyeztetését, amelynek hatályossá válásáig a 2005-ös marad érvényben. A térképhiba miatt védetté vált egy korábban nem is létezõ növényi kultúra.

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere szerint a zöldhatóság 30 nappal hosszabbította meg az új balatoni nádtérkép eredetileg tegnap lejáró véleményezési lehetõségét az érintett 43 tóparti önkormányzat számára. A polgármester más településvezetõkkel együtt szorgalmazta, hogy elektronikus úton is megkaphassa a települését érintõ térképrészletet, és ne csak Siófokon, illetve Székesfehérváron biztosítson lehetõséget betekintésre az egyeztetést végzõ zöldhatóság. Balatonfenyvesen több fürdõbejáró megmaradásának kérdése a tét. Ha a légi-felvételek alapján összefüggõ minõségi nádast jelöl a térkép a tóparti utcák végében, és nem sikerül azt idõben korrigálni, a következõ öt évben biztosan nem használhatók azok a nyiladékok fürdõbejárókként a hét kilométer hosszú település partvonalának jelentõs részén.

Balassa Tamás Szigliget polgármestere már látta az új nádtérkép-tervezetet és sérelmezi, hogy abban összefüggõ I. és II. osztályú, vagyis "sérthetetlen" nádasként szerepeltetik azt a parti részt is, ahol évtizedek óta csapadékvíz-elevezetõ árok húzódik. A befolyó csatornát a település fel kívánja újítani, amelyhez 2,5 millió forintért tervdokumentációt is készíttetett, de ha nem sikerül módosíttatnia a nádtérképet, erre öt évig, a következõ felmérésig biztosan nem lesz lehetõsége.

Molnár Gábor a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének igazgatója az új nádtérkép-tervezettel kapcsolatban elmondta, akad néhány olyan strand, amelynek elhanyagolták a karbantartását az elmúlt években és kinõtt benne a nád. Ha az elsõ, vagy másodosztályú besorolást kapott, akkor már nem nyúlhatnak hozzá, ez biztos okoz majd némi meglepetést - tette hozzá.

Törvény rendelkezik arról, hogy 5 évenként újra fel kell mérni és minõsíteni a balatoni nádast és növénytársulásokat, ami a hatósági engedélyezés alapdokumentuma. Utoljára 2004-ben történt meg a felmérése, ami alapján 2005-ben vált hatályossá a jelenleg érvényben lévõ térkép. Forráshiány miatt csúszott a 2009-2010-ben esedékes újabb felmérés elvégzése. A térkép elavulása miatt elõfordult, hogy már nem létezõ védett nádas okán nem adtak ki engedélyt stégtelepítéshez, építkezéshez (a beruházó saját költségén elvégeztetett nádminõsítéssel szerezhette csak meg), vagy védetté vált egy korábban nem is létezõ, illetve más minõsítéssel szereplõ növényi kultúra.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tavaly novemberben, több mint egy évig tartó felmérési munkával készítette el a Balaton új nádtérképet (amelynek során több száz illegális kikötõhely és feltöltés is leleplezõdött). A hat évvel korábbi adatokhoz képest nagyjából ugyanakkora, 1200 hektárnyi maradt a balatoni nádas összesített területe, azonban történtek átrendezõdések.

Az új nádtérkép társadalmi egyeztetését végzõ zöldhatóság, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség vezetõje, Zay Andrea arról tájékoztatott, hogy hirdetményt tett közzé a megindult eljárásról, és ezt megküldte az érintett tóparti településnek is. Az önkormányzatoktól a felügyelõségre eddig semmiféle panasz vagy észrevétel nem érkezett. A nádas-állomány új minõsítése akkor válik hatályossá, ha az eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedik - ennek várható idõpontjáról a hatóság nem kívánt nyilatkozni -, az engedélyezési eljárásokban addig a hét éve kihirdetett nádas-minõsítést veszik alapul.

greenfo/MTI