A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem legutóbbi vendége Szántai Lajos mûvelõdéstörténész – magyarságkutató volt. Az est házigazdája Kondricz Albert pékmester és családja volt.
A szabadegyetem Szellemi Tanácsadó Testületének döntése értelmében két Magyar Mûveltség Díj átadására került sor. Az elismeréseket poszthumusz Dr. Síklaki István orvos – közgazdász - kutató és Szántai Lajos mûvelõdéstörténész kapta. A díjakat Kiss László mûanyag-feldolgozó mérnök, vállalkozó és Rajnai Miklós a szabadegyetem szervezõje adta át.

Az elõadásra a Nyugat-Dunántúli térségbõl, több megyébõl érkezett a hallgatóság. Jó volt látni a sok érdeklõdõ - kíváncsi embert. A több évtizedes munka gyümölcse, hogy várjuk a közös együttlétek alkalmait és minden találkozással gazdagodunk,- és lelkünk nemesedik – emelkedik szép hagyományunk. Szántai Lajos az elõadása bevezetõ részében köszöntötte Rózsás János író – kutató-történészt, volt GULAG-rabot és megköszönte, hogy személyes jelenlétével tisztelte meg elõadását.
A szabadegyetemi évadban II. András király koráról ez volt a harmadik elõadás. Az elsõ: dr. Tóth Zoltán József történész a Magna carta libertatum („Nagy Szabadságlevél” – 1215.) és a rendi alkotmányt megerõsítõ Aranybulla (1222.) történelmi jelentõségérõl beszélt. A második: Pap Gábor mûvészettörténész elõadása volt, a Bánk Bán a világdráma színpadján címmel, azonos címen megjelent könyvét ismertette.
A harmadik elõadás lényegében arról az erkölcsi többletrõl szólt, amit a magyar királyok adtak a világnak. Az elõadó végigvezette a szentföldi háborúk történetét és láthattuk, hogy lényegében II. András vezette ötödik szentföldi háború volt az egyedüli eredményes misszió, amely sikeresen fejezõdött be. A siker lényege az erkölcsi többlet volt. A II. András király vezetésével megjelenõ sereg nem fosztogat és a lakosságot nem bántalmazza, így a kornak és a helyzetnek megfelelõ okos együttmûködések alakulnak ki. A szkíta – hun – magyar kultúra öröksége és bölcs filozófiája mûködtette a turul nemzetséget, itt nem lehet az ellenfelünket kiiktatni, hanem a másikban rejlõ értéket kellett kibontani és a nemzeti közösség számára hasznossá tenni. II. András király ebben a hagyományban élt 30 éves uralkodása alatt, és ennek az erkölcsi többletnek a segítségével lett kora legnagyobb uralkodója. Szakrális uralkodó volt,- és mindig a serege élén állott. Korunk gondolkodása és jelen világunk mûködése nem a magyar hagyományokhoz méltó! Az elmúlt 23 esztendõben hihetetlen veszteségeket szenvedett el hazánk. A Kárpát-medencében élõ magyarok életesélye megalázóan alacsony szintre süllyedt. Nincs nemzeti politika, a jelenlegi pártpolitika kirekesztõ és színvonaltalan, alapvetõen nem az értékekbõl és hagyományainkból táplálkozik. Sok tisztességes magyar család a vesztese ennek az értelmetlen hadakozásnak. Tessék abba hagyni, ezt az értelmetlen öldöklést, hiszen látható módon csak veszteségeket hoz létre. A „politikai elitnek” példát kellene mutatni, hiszen a következõ generáció életesélye a legnagyobb felelõsség. Ma a magyar valóság sok veszteséget és személyes tragédiát hordoz magában, de van szép jövendõ, hiszen nemzetünk becsülete és erkölcsi többlete legnagyobb öröksége hazánknak. Az elõadás végén kötetlen beszélgetésekben folytatódott az est, jó volt látni a lélekben megemelkedett emberek sokaságát és az õszinte emberi közeledéseket.

Rajnai Miklós
Bánffy Miklós-díjas bölcsész