Emlékkönyvvel tiszteleg a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Keszthelyen született Szendrey Júlia elõtt; a Georgikon Alapítvány támogatásával megjelent, kedden bemutatott kötetben visszaemlékezések, tanulmányok ismertetik Petõfi Sándor feleségének életét és munkásságát.

 Mint azt Lukács Gábor, a kiadvány társszerkesztõje, az egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa az MTI-nek elmondta, a 141 oldalas kötet új tudományos eredményeket is tartalmazó tanulmányokkal mutatja be a "félreértett asszony" életét, aki korának elismert szerzõjeként szabadidejében irodalmi tevékenységet folytatott.
A Georgikon kiskönyvtár sorozat 25. kötete több mint tíz, levéltári kutatásokon alapuló ismeretterjesztõ mûvet foglal magában; egyik tanulmánya szerint Szendrey Júliát "beskatulyázták" egy szerepbe, csak Petõfi feleségeként kezelték. Ezzel ellentétben a mindössze 39 évet élt, korának legjobb neveltetését megkapott írónõ a lánglelkû költõnek nem csak testi-lelki, hanem szellemi társa is volt - jegyezte meg.
Korabeli megítélésén az sem segített, hogy Krúdy Gyula és Herczeg Ferenc róla írt színmûvei tele vannak dokumentumokkal igazolható tévedésekkel. A vész órájának eljövetelét - a segesvári ütközetet - követõen 1850 februárjáig kereste Petõfi hírét Erdélyben, majd Pesten Haynauhoz is elment, hogy Bemék után utazhasson, de erre nem kapott engedélyt, részben ezért kötötte második házasságát.
"Nyolcvan éve tudjuk, hogy Horvát Árpád egyetemi tanárral kötött második házassága +borzalmas volt+, a köztudatban mégsem terjedt el" - mondta Lukács Gábor, hozzátéve, hogy életének utolsó 18 éve rengeteg szenvedéssel telt, méhnyakrákban szenvedett. A kortörténeti dokumentumgyûjtemény a szerkesztõ szerint megcáfolja azt a máig élõ tévhitet is, miszerint Szendrey Júlia életében nem számíthatott a Festetics gróf gazdatisztjeként szolgált édesapa, Szendrey Ignác segítségére és kitagadta Petõfi miatt.
A kötet szerzõi gárdája nemcsak Szendrey Júlia küzdelmes, boldogsággal és szomorúsággal telített életét és munkásságát mutatja be, hanem más keszthelyi írónõket is. Válogatást tartalmaz Szendrey Júlia verseibõl, Andersen-mesefordításaiból és prózai írásaiból, s a Szendrey névnek a földrajzi neveinkben való használatáról közöl dolgozatot.
A Balaton-parti városban 2009 óta látogatható a szülõházában berendezett emlékszoba és róla nevezték el 1973-ban Szendrey-telepnek a városrészt. Emléktábláján - amely a keszthelyi Goldmark Károly Mûvelõdési Központ elõcsarnokában található - ez olvasható: "Nem vagyok rossz, csak nagyon, nagyon szerencsétlen".

MTI - Kanizsa