A szakképzésrõl, illetve a szakképzési hozzájárulás fizetésérõl szóló jogszabályok változása után még a tavaszi ülésszak idején a parlament elé kerülhet a felnõttképzésrõl szóló törvény - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán Nagykanizsán sajtótájékoztatón.

Czomba Sándor a Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. szervezésében a szakképzési rendszer változásairól tartott fórumot megelõzõen beszélt arról, hogy zajlik az egyeztetés a kamarákkal és más szervezetekkel, hogy milyen változtatásokra van szükség. Az Országgyûlés várhatóan még a tavaszi ülésszak idején tárgyalhat majd a megfogalmazott javaslatokról.
Az államtitkár kiemelte: a szakképzés területén "érdemi eredményeket akkor tudunk elérni, ha a humán erõforrásba is komoly energiát fektetünk". Ez indokolta azt, hogy a korábbi szakképzési rendszert Magyarországon is felváltsa a duális képzés, amely Németországban és Ausztriában már hatékonyan mûködik.
Utalt rá, hogy a befektetõkkel folyó tárgyalások során az elsõ kérdések egyike, hogy az adott térségben van-e elég képzett munkaerõ. Erre nem lehet mindig igennel válaszolni, mert "a szakképzési és a felnõttképzési rendszer is kihívásokkal küzd".
A szakképzési törvény átalakításának az volt a fõ célja, hogy a tanulók által "az iskolapadban és a gyakorlóhelyen töltött idõt tartalommal töltsük meg". A korábbi idõszakhoz képest többnyire három évre rövidített képzési idõ alatt "olyan szakmai és gyakorlati ismeretekkel ruházzuk fel a tanulókat, hogy a végzés után nemcsak papíron, hanem valóságosan is alkalmassá váljanak a munkavégzésre".
A kereskedelmi és iparkamara hatékony segítségével kívánják elérni, hogy a vállalkozásokat is bevonják a gyakorlati képzésbe, így a 9. évfolyam utáni két évben többnyire tanulószerzõdéssel tudják majd elsajátítatni az adott szakmát a diákok.
Kérdésre válaszolva az államtitkár kitért a szakképzési hozzájárulás fizetési módjának változására is, amely két területen érinti a vállalkozásokat. Megerõsítette, hogy fontosnak tartják a saját dolgozók képzésének támogatását, de ezt nem saját forrásból, hanem a néhány héten belül várhatóan megnyíló uniós keretbõl támogatnák. Az éves szinten 6-7 milliárd forintnyi összeget a vállalkozások rendelkezésére fogják bocsátani.
A másik változás, hogy a vállalkozások a hozzájárulások egy részét eddig közvetlenül a képzõhelyeknek adhatták, de ezeket az összegeket ezentúl szintén pályázati úton lehet majd elérni. Az Állami Számvevõszék is többször jelezte, hogy komoly problémák vannak ezen összegek felhasználásával - most is folyik ilyen ügyben büntetõeljárás -, másrészt azokban a térségekben is biztosítani kívánják a forrásokat a képzõhelyeknek, ahol kevesebb befizetõ van.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere a sajtótájékoztatón arról beszélt: a befektetõk, beruházók számára az, hogy rendelkezik-e egy térség a szükséges szakképzett munkaerõvel, fontosabb, minthogy olcsó munkaerõ legyen. Minõségi terméket elõállítani, minõségi munkát végezni csak megfelelõen képzett szakemberekkel lehet, ez pedig alapfeltétele annak is, hogy Magyarország gazdasági lehetõségei javuljanak - fûzte hozzá.

MTI - Kanizsa